Az Urál fővárosát Nagy Péter cár alapította az Iszety folyón, vaskohászati központként. Az európai kultúrát, ipart erőszakosan meghonosító uralkodó az általa létrehozott Szentpétervárhoz hasonlóan tervezőasztal mellett álmodta meg a városképet: a központjául szolgáló gátat, a széles körutakat. Az első oligarchák palotáit 1723-ban kezdték el építeni. A milliós lakosságú orosz városok között az egyik leginkább élhető, szabad szellemiségű település lett: itt sosem volt jobbágyrendszer, az ipari fejlődés viszonylagos jólétet biztosított már a kezdetektől fogva, és az orosz egyházüldözés idején (a 17. századi orosz egyházszakadás után) menedékvárosul szolgált az óhitűek számára.
Szverdlovszkban a korábban klasszicista és orosz népi építészet jegyeiből építkező stílus mellett megjelent a sztálini korszak: a jelenlegi városháza és néhány középület viseli magán ennek emlékét, de megjelenik a konstruktivizmus is – leginkább a csekista városnegyedben. Itt az államszocialista korszak titkosrendőrsége volt: a bolsevik kormány megalakulása után a GPU, majd Cseka, később NKVD néven működő szervezet az elnyomó államhatalom terrorjának egyik legfontosabb eszköze volt, ennek megfelelően már a húszas évek végétől összkomfortos lakásokat építtetett a hatalom a saját támaszának. Ezek ma is élhető, igaz, a kor szellemiségének megfelelően kis alapterületű és igen kicsi konyhával felszerelt lakások: nem nagy családok igényeihez mérten alakították ki őket. Mindemellett sokszor az elmaradott vidéki Oroszországból verbuválódott csekisták számára már a vezetékes ivóvíz és a fürdőszoba megléte is előrelépést jelentett a korábbi életvitelükhöz képest.
A városban az idegenvezetés kiindulópontja leggyakrabban az Iszety folyón létrehozott gát, amit kedvesen mindenki csak Platyinkának nevez. Itt kezdődött a város története, az ipari létesítmények erre alapultak. Itt szinte állandóan nyüzsög az élet, és itt található egy időkapszula is, amit 1973-ban helyeztek el, felnyitni majd csak 2023-ban, a város alapításának 300. évfordulóján fogják. A város főterét az 1905-ös orosz forradalomról nevezték el. A sztálini korszak klasszikus mintapéldája a város itt álló, legmonumentálisabb épülete – a körülötte található épületekkel együtt kissé eklektikus a hangulat, de ez jól jellemzi az egész város arculatát.