„A hazai droghelyzetről 2010 óta nem készült felmérés, csak idén került sor néhány szórványos kutatásra. Az egyetlen megbízható adat a 16 évesek különféle szerhasználatát – dohányzást, alkohol-, gyógyszer- és drogfogyasztást – vizsgáló nemzetközi ESPAD-kutatás, amelyet négyévente végeznek el az EU országaiban. 2014-ben a vizsgált szerek között szerepeltek a dizájner-drogok is, és az derült ki, hogy ezek Magyarországon és Romániában mondhatni teljes egészében felváltották a korábbi, klasszikus kábítószereket. Ennek fő oka, hogy mindkét ország a leszakadó szegény országok közé tartozik, ahol elsősorban a hátrányos helyzetű fiatalok álltak rá az olcsó pszichoaktív szerekre” – mondta el lapunknak Szemelyácz János addiktológus, az INDIT Közalapítvány szakmai vezetője.
Míg uniós átlagban a 16 évesek 4 százalékát érinti a dizájnerdrogok használata, addig ez az arány a magyar fiatalok körében 12-13 százalék: ők főleg szintetikus kannabinoidokat – más néven herbált vagy biofűt – használnak. „Magyarul az a réteg, aki korábban kannabiszt szívott vagy szipuzott, mára átállt az olcsó szintetikus füvekre” – tette hozzá az addiktológus. Szavai alapján az adatok csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a dizájnerdrogok használata mára elképesztő, nehezen felmérhető méreteket öltött. A nyár különösen veszélyes időszak: a fiatalok nagy részének a fesztiválok a pszichoaktív szerek és az alkoholizálás időszakát jelentik, sokan itt próbálják ki először ezeket a szereket. Bár Európa drogtérképén még mindig átlagos a helyzetünk – legalábbis a rendelkezésre álló adatok alapján –, alkoholfogyasztás terén továbbra is az élbolyban szereplünk.
Szemelyácz János szerint különösen aggasztó, hogy míg a 20 év fölötti fiataloknál inkább a kannabisz kipróbálása jellemző, addig a 20 év alattiaknál egyértelműen a szintetikus kannabinoidok terjedtek el. S míg a kábítószeresek 15-20 éve még egy meghatározott, főként nagyvárosi szubkultúrát alkottak, addig ma a drogokkal, elsősorban dizájnerszerekkel kapcsolatba kerülők köre kiszélesedett: egyrészt sokkal több a tinédzserkorú érintett, másrészt a szerhasználat kiterjed a kistelepüléseken, mindenekelőtt a szegregátumokban élő, elsősorban roma származású közösségekre is. Hazánkban 2010 után indult el a pszichoaktív szerek robbanásszerű terjedése, méghozzá az olcsóságuk, a könnyű internetes hozzáférhetőségük, valamint amiatt, hogy állandóan változó összetételük okán nem számítottak illegális szereknek.
2017. 07.28. (XXI/30)
