A kutatók újonnan kezdik felfedezni, hogy az úgynevezett cirkadián ritmus – vagyis a különféle élettani folyamatokat (például az alvást, hormontermelést) szabályozó biológiai óra – miatt előfordulhat, hogy a szervezet eltérő módon reagál a gyógyszerekre a különböző napszakokban. Amint arról a The Scientist című szaklap is beszámol, 2011-től kezdődően a Birminghami Egyetem kutatói három egymást követő télen 65 év feletti egészséges férfiakat és nőket kértek fel arra, hogy a nap egy adott időszakában fáradjanak be influenza elleni védőoltásra: vagy reggel 9 és 11 között, vagy délután 3 és 5 között. A megfigyelések szerint a közel 300 résztvevő közül azoknak a szervezetében, akik reggel kapták az oltást, több antitest termelődött. Az eredmény azt sugallta, hogy a szervezet napi ritmusa befolyásolta a vakcinák hatékonyságát.
A fenti kutatás vezetője, Anna Phillips Whittaker korábban már vizsgálta a fizikai aktivitás és a vakcinák hatékonyságának összefüggését is, melynek során szintén arra jutott, hogy az időzítés sokat számíthat egészségünk megőrzése szempontjából.
A gyógyszer-kronoterápia egy új, korszerű tudományterület, amely kifejezetten arra ösztönöz, hogy a hatások maximalizálása, valamint a mellékhatások minimalizálása érdekében vegyük figyelembe cirkadián ritmusunkat a gyógyszerszedésnél. Számos hormon és immunválasz ritmikusan jelentkezik a 24 órás ciklusok során. Például a kortizolszint, amely többek között a gyulladások csillapításáért és bizonyos immunválaszokért is felelős, normál esetben kora reggel éri el a maximális szintet, majd később a nap folyamán csökken. Az immunrendszer egyéb komponensei is hasonlóan, ciklikusan működnek, ami magyarázatot adhat a fenti vakcinás eredményekre is.
2017. 08.11. (XXI/32)
