Sokat forgolódunk éjszaka álmatlanul és kimerülten ébredünk? „Nem gond – mondhatjuk erre – legfeljebb több kávét iszunk, és valahogy átvészeljük a napot.” Kutatások sora igazolja, hogy a pihentető alvásra annak ellenére sem fordítunk elég figyelmet, hogy a tudatos táplálkozás és a rendszeres testmozgás mellett egészségünk harmadik legfontosabb pillére. Dr. Simon Márta elmondja: „A mai civilizált ember életében az alváshigiénés szabályok kevésbé érvényesülnek, mint a korábbi évszázadokban, illetve a természeti népek esetében. A mai kor emberére a rendszertelen alvásritmus jellemző, ami kialakulhat a rendszertelen munkabeosztás, például a többműszakos munkarend miatt is, de a késő estig tartó tévézés, a tablethasználat, a munka vagy a szorongás is nehezíti az elalvást. Ilyenkor a napi problémák, a pénzügyi gondok, a munkahelyi nyomások, a családi nehézségek nem hagyják nyugodni az illetőt. Nehezíti az elalvást a mozgáshiány is, de ha valaki a mindennapi stresszt munka utáni test-edzéssel igyekszik levezetni, szintén elalvási nehézséggel küzdhet. Ugyanis a fiziológiásan este csökkenő testhőmérsékletünk felkészít minket az elalvásra, azonban az esti testmozgás okozta testhőmérséklet-emelkedés akadályozhatja ezt a folyamatot. Testmozgásra a legalkalmasabb időpont ezért a reggeli vagy a délelőtti időszak.”
A jó alvás nagyon is meghatározza a mindennapjainkat, kihat a közérzetünkre: aki jól alszik, az jól ébred – és – ez fordítva is igaz: aki kialvatlanul ébred, rossz a kedve, ingerült, romlik a koncentrációs képessége, sőt figyelem- és memóriazavar alakulhat ki nála. „Körülbelül a magyar lakosság harmada szenved alvászavarban. A tartós kialvatlanság számos egészségügyi probléma kockázatát növeli, mint például a szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, szívritmuszavar, szívinfarktus, agyi keringészavar). Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a kevés alvás fokozza az elhízást, ilyenkor csökken a leptin (jóllakottságért felelős) és emelkedik a grelin (éhségérzetért felelős) hormon vérszintje” – szögezi le a szakember, hozzátéve: „Felnőttek esetén az átlagos alvásszükségletünk napi 7-8 óra, de vannak egyéni különbségek: van, aki kevesebb alvásidővel is beéri, és van, aki több alvást igényel ahhoz, hogy másnap kipihenten ébredjen. Vannak bizonyos betegségek, mint például az alvási apnoe szindróma (hosszú légvételi szünetekkel szabdalt horkolás), ami kialvatlanságot okoz, bármennyit is alszunk.”
Felnőtt életünk egyharmadát töltjük alvással, mely a közhiedelemmel ellentétben nagyon is aktív folyamat: alvás alatt ugyanis regenerálódik a szervezetünk, míg a tartós kialvatlanság károsítja az immunrendszert, nagyobb például a megfázás lehetősége. „Alvás alatt pihen, regenerálódik az idegrendszer is. Kialvatlanság az említett kognitív zavarok (figyelem-, memória-, stb. zavarok) mellett növelik a háztartási, az üzemi, valamint a közlekedési balesetek rizikóját is” – fűzi hozzá Dr. Simon Márta.
2017. 08.04. (XXI/31)
