Míg egyesek szerint Európában biztonságosabb az élelmiszer-ellátás, mint valaha, addig mások véleménye az, hogy az élelmiszeripar az életünkre tör; vannak, akiknek az a meggyőződése, hogy az igazság valahol a kettő között található. Nyilván a sok megalapozatlan rémhír terjedése mellett mindenképp indokolt az elővigyázatosság.
A 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági stratégia (ÉLBS) az elkövetkező tíz évre meghatározza az élelmiszerlánccal kapcsolatos legfontosabb célokat és feladatokat, valamint új, korszerű alapokra helyezi az élelmiszerlánc-biztonság szereplőinek viszonyát. A stratégiában megfogalmazott jövőkép lényege az, hogy az élelmiszerlánc-termékek mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, előállításuk, kereskedelmük, felhasználásuk, vagy fogyasztásuk során tudatosságot és felelősséget tanúsítson minden szereplő. Ezt az átfogó feladatot 4 stratégiai cél és 11 program bontja tovább.
„A stratégia letéteményese a NÉBIH, melynek létrehozását megelőzően sem az állampolgárok, sem a gazdasági szereplők számára nem volt jól azonosítható állami felelőse az élelmiszerlánc-biztonságnak. Az élénk közkapcsolati rendszer kialakítása, a nyitott, edukatív és tudatos kommunikáció fontossága mind hozzájárult ahhoz, hogy a NÉBIH egy hiteles, jól beazonosítható hivatallá váljon. A közigazgatásban egyedülálló módon létrejött egy ingyenesen hívható panaszbejelentő zöldszám, hogy az állampolgárok az élelmiszerekkel kapcsolatos valamennyi problémájukat gyorsan és hatékonyan jelezni tudják. A zöldszámra évente mintegy tízezer hívás érkezik” – közölte érdeklődésünkre a NÉBIH.
2017. 10.06. (XXI/40)
