Egy-egy gyógyszer piacra kerülését komoly kutatómunka előzi meg: hosszú évekbe telik, mire egy-egy molekulából bizonyított hatású gyógyszer lesz, a neves gyógyszergyárak pedig szigorú protokollok és minőségbiztosítás mellett dolgoznak, így nem kell attól tartanunk, hogy az a hatóanyag, amit feltüntetnek a készítmény dobozán, esetleg nincs is benne a termékben.
Fontos azonban, hogy a gyógyszert az orvos vagy a használati útmutató utasításai szerint alkalmazzuk. Ehhez már az elején tudatosítsuk magunkban, mire kaptuk az adott gyógyszert, mikor és hogyan kell bevenni, és hogyan kell tárolni. Fontos elolvasni a gyógyszer papírján található információkat, különös tekintettel a mellékhatásokra, esetleges allergiás reakciókra vagy az egyéb hatóanyagokkal szemben fellépő kölcsönhatásokra.
Korunk „legnépszerűbb” készítményei közé tartoznak a vény nélkül is kapható fájdalomcsillapítók (angol nevükből: NSAID-ok). Ezek közé az úgynevezett nem szteroid gyulladásgátlók közé tartoznak az ibuprofén-, a diklofenák-, a naproxén-hatóanyagú szerek, amelyek tabletta vagy krém formájában is kaphatók. Ezek a készítmények az úgynevezett COX-enzimeket gátolják, amelyek a fájdalomért és gyulladásért felelős prosztaglandinokat termelik. Ez utóbbiak termelődésének csökkenése a fájdalom és a gyulladás enyhülését idézi elő, noha mindez önmagában a kiváltó okot nem szünteti meg, csak a tüneteket enyhíti.
2018. 03.09. (XXII/10)
