A fájdalom – mint például a hát-, fej- és nyakfájdalom – fizikális és érzelmi szempontból is érint bennünket. Ilyenkor rosszkedvűek, ingerlékenyek leszünk, úgy érezzük, nem tudunk megfelelően teljesíteni a munkahelyünkön, vagy nem tudjuk ellátni otthoni teendőinket. Ezáltal a fájdalom – bár személyesen mi érezzük – a környezetünkre is kihat.
A GSK Consumer Healthcare 2015-ös globális klinikai vizsgálatában 4 földrész 14 országából 7000 ember életét mérték fel a fájdalom szempontjából. Az eredményből származó globális fájdalomindex szerint a felnőttek 88 százaléka szenved fizikai fájdalomtól világszerte, és 65 százalékuk hetente legalább egyszer érez fájdalmat.
A vizsgálat azokra a különbségekre is rámutatott, ahogyan az egyes országokban reagálnak a fájdalmakra: Kínában a népesség 71 százaléka hajlandó beszélni a fájdalmáról, Oroszországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban élők viszont inkább nem beszélnek róla. A fájdalomtól leginkább az olaszok lesznek ingerültek, viszont a kínaiak és az oroszok felfogása szerint a fájdalom a gyengeség jele. Szaúd-Arábiában a megkérdezettek 66 százaléka gondolta úgy, hogy a fájdalom intenzív sportolás miatt lép fel, de a svédeknek csak 15 százaléka értett egyet ezzel.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2018. 04.13. (XXII/15)
