A joghurt fontos fehérje- és kalciumforrás a szervezetünk számára, de különböző mértékben tartalmaz B6- és B12-vitamint, riboflavint, káliumot és magnéziumot is. Manapság sok szó esik probiotikum-tartalmáról is: az ilyen hasznos baktériumok akár javíthatják immunrendszerünk működését, könnyíthetnek az irritábilis bélszindróma tünetein, és segíthetik az emésztést. A kutatók szerint jótékony hatással lehetnek a hasznos bélbaktériumok „munkájára” is, illetve szaporíthatják ezek számát.
A joghurt gyártása során a friss tejet vagy tejszínt először pasztőrözik, majd különféle élő baktériumkultúrával megerjesztik. A folyadékot egy adott hőmérsékleten tartva elősegítik a baktériumok szaporodását. Ezek az apró lények fermentálják a laktózt, a tejben található természetes cukrot, amiből a joghurt jellegzetes ízét adó tejsav lesz. Ne feledjük azonban: ha a joghurt utóhőkezelt, akkor valószínűleg már nem tartalmaz élő baktériumokat. Ehhez mindig ellenőrizni kell a terméken szereplő címkét.
A joghurt egyik „rokona”, a Kaukázus északi részéből származó, savanykás ízű kefír, amely mára már szintén az egészséges étrend egyik alapkövének számít. Tejsavbaktériumokat és élesztőgombákat egyaránt tartalmaz. A kefírgomba tulajdonképpen e kettő keveréke, amely a tejcukrot (laktózt) tejsavvá, széndioxiddá és alkohollá alakítja. Így alakul ki a kefír jellegzetes kesernyés-savanykás íze, és enyhe pezsgése.
2018. 10.05. (XXII /40)
