A sűrűbb görög joghurt felhasználható tejföl, író vagy esetleg tejszín helyettesítésére is. Természetesen ilyenkor érdemesebb a zsírdús, teljes változatokban gondolkodnunk, a zsírszegény joghurt esetében ugyanis nem biztos, hogy a végeredmény megfelel majd a várakozásoknak. Ez általában abból fakad, hogy a zsírszegény változatok gyakran tartalmaznak olyan adalékanyagokat (pl. térfogatnövelő szereket, stabilizátorokat), amelyek megváltoztathatják a sütemény ízét és textúráját. A hagyományos változatokat például gyakran zselatinnal sűrítik, illetve magasabb a víztartalmuk. Ez a plusz folyadék befolyásolhatja a gluténképződést, ami keményebb vagy egyenetlen állagú süteményt eredményezhet. Előfordulhat, hogy a sütési időn is módosítani kell az eredeti recepthez képest.
A görög joghurtnak magasabb a fehérjetartalma, és kevesebb vizet tartalmaz. Savanykás ízhatása remek ellenpontot adhat a sütemények édességének, és porhanyósabb tésztát eredményez. Tejföl, crème fraîche és tejszín helyett egy az egyhez arányban használhatjuk, az író esetében viszont alkalmazzunk kétharmad joghurthoz egyharmad tejet. A görög joghurt – hasonló savas jellege miatt – az író sikeres helyettesítője lehet, de ilyenkor hígítani szükséges. Ha az eredeti recept sima joghurtot ír elő, akkor a görög joghurtot szintén hígítva használjuk.
Mivel a süteményreceptek általában előírják a kellő mennyiségű cukrot is, nem tanácsos ízesített joghurtokat használni, mert előfordulhat, hogy túl édes lesz a végeredmény. Vagy, ellenkező esetben vegyünk vissza egy keveset az eredetileg előírt cukor mennyiségéből.
2018. 11.15.(XXII /46)
