Orbán Viktor miniszterelnök kedden, a Fidesz választmányának nyilvános ülésén
"robbantotta a bombát", melyet a kormánypárti politikusok előszerettel
hasonlítanak az Egyesült Államokban történt Watergate-ügyhöz. (1972-ben a
wasingtoni Watergate irodaházban, a Demokrata Párt irodájában betörőket fogtak el,
akik lehallgatókészülékeket szereltek fel, illetve iratokat fotóztak. Az egyik
betörő a republikánus Nixon elnök kampánystábjának a tagja volt. Mint kiderült,
főnöke tudtával próbáltak kompromittáló adatokat szerezni politikai
ellenfeleikről. Az ügyet a Washington Post két riportere robbantotta ki.)
Orbán Viktor bejelentette: olyan dokumentumok állnak rendelkezésükre, amelyek
egyértelműen bizonyítják, hogy az előző kormány idején titkos, törvénysértő
adatgyűjtés folyt a Fidesz vezetőiről. Ennek célja eredetileg az lett volna, hogy az
akkor még ellenzékben lévő párt választási esélyeit csökkentsék, jelenlegi
célja pedig a kormány lejáratása, rágalmazása.
Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke a Magyar Televízió Aktuális cím? műsorában még
aznap este azt állította: "A törvénytelen adatgyűjtés dokumentumaiban ugyanazt a
logikát lehet felfedezni, mint a Népszabadság úgynevezett Fidesz-cégekről szóló,
nemrégiben megjelent cikkeiben." Deutsch itt egy mondatot idézett az általa megismert
dokumentumokból: "az elkészült információk alapját jelenthetik egy más irányú
megközelítésnek (sajtó)". Ez a gondolatmenet azt sejteti: a Népszabadság a
Gansperger-Simicska-cégügyletek ötletét e "kútfőből" merítette.
Turi-Kovács Béla, az FKGP frakcióvezető–helyettese lapunk kérdésére elmondta,
hogy ők a törvénytelen megfigyelés megtörténtét tényként kezelik, mivel azt a
miniszterelnök jelentette ki, neki pedig nyilvánvalóan rendelkezésére állnak az ezt
igazoló dokumentumok. A politikus nem érti az MSZP "érzékeny és erős"
reagálását. Ha ugyanis nem érintettek az ügyben, akkor a részükről érdeksérelem
nem történt, azt ugyanis senki nem állította, hogy ők rendelték meg az
adatgyűjtést – mutat rá a képviselő. Turi-Kovács úgy véli, a pártokban van
annyi józanság, hogy a parlament működését "más irányú sérelmek" nem fogják
megzavarni. "Csupán retorikai viták várhatók, de ezek sem lesznek tartósak" –
reméli a kisgazda politikus.
Az ellenzéki pártok viszont tiltakoztak a kijelentések ellen. Az MSZP Országos
Elnöksége nyilatkozatában rámutatott: "példátlan, hogy a politikai célzatú
gyanúsítgatás a legmagasabb kormányzati szintre emelkedett. A Fidesz alelnöke pedig
ennél is tovább ment: nyíltan megrágalmazta az MSZP-t." Az MSZP elfogadhatatlannak
tartja, hogy a miniszterelnök homályos, bizonyítékokat nélkülöző állításokkal
próbálja elterelni a figyelmet a Simicska-ügyről, egyben határozottan visszautasítja
az MSZP-t ért vádakat. Kuncze Gábor, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője
szerint ha a vádak beigazolódnak, akkor a vétkeseket jogilag felelősségre kell vonni,
ha viszont nem, akkor a kormány politikai felelősségét kell felvetni a kérdés
kapcsán. Kuncze Gábor kitért arra is, hogy határozott álláspontjuk szerint Simicska
Lajos APEH-elnök volt cégeinek ügyét élesen el kell választani ettől az esettől.
Bauer Tamás SZDSZ-es parlamenti képviselő az ügy jelentősége kapcsán lapunknak
kifejtette: lehetségesnek tartja, hogy a vita eredményeképpen egyre jobban
elmérgesedik a kapcsolat az MSZP és a Fidesz között. A politikus szerint egy olyan
belpolitikai hidegháború van kibontakozóban, amely korábban "a Kónya-dolgozattól a
94 márciusi ágyús kirúgásokig volt tapasztalható".
(A Kónya-dolgozat üzenete az volt, hogy a politikai vezetés mellett a kultúra, a
gazdaság és a sajtó kulcspozícióit is MDF-vezetés alá kell vonni. Az "ágyús
kirúgások" a rádiós újságírók jelentős részének a Magyar Rádiótól való
eltávolítását jelentik.)
A Heteknek egy befolyásos médiaszakértő elmondta: a kormánypártoknak a Simicska-ügy
kapcsán képviselt médiapolitikája és Deutsch Tamás már idézett, Népszabadságot
érintő vádjai azt mutatják, a jelenlegi hatalom háborút indított a baloldali sajtó
ellen. Az újkori demokráciák története azt bizonyítja, hogy az ilyen harcokban a
hatalom vagy totálisan felszámolja a sajtót, vagy alulmarad vele szemben. A lapunknak
nyilatkozó szakember szerint az is érdekes, hogy egyes információk milyen
orgánumokhoz kerülnek ki. Mint említette: nyilvánvalóan elzárt információk
megjelenése mögött – mint például, hogy melyik magáncég (Pinpoint Kft.)
készítette a Fidesz-vezetőkről a megfigyeléseket – csak kiszivárogtatás állhat.
Azaz tudatos "médiacsata" zajlik, amelyben egyes lapok – a remélt példányszám
és a pozíció erősödése miatt – elfogadják a kiszivárogtatásokat.
Vita van a parlamenti pártok között arról is, hogy az ügyet az állandó bizottságok
közé tartozó Nemzetbiztonsági Bizottság, vagy egy ad hoc jelleg?
vizsgálóbizottság tárgyalja-e. Az SZDSZ és az MSZP az előbbi, a kormánypártok az
utóbbi megoldást támogatják. Szakértők szerint a kormányzó Fidesz részére három
okból lenne előnyösebb vizsgálóbizottság felállítása. Egyrészt abban az elnöki
funkciót – szemben a Keleti György szocialista politikus vezette nemzetbiztonsági
bizottsággal – fideszes politikus láthatná el. Másrészt egy ilyen típusú
bizottság felállítása hosszabb időt venne igénybe, amely a Fidesz számára szintén
előnyösen növelhetné a probléma súlyosságát, s hónapokra adhatna témát a
sajtónak. Harmadrészt a Fidesz az előző ciklusban is komolyan tudta növelni a
népszerűségét vizsgálóbizottságok felállításával, miközben a konkrét ügyeket
tényleges eredménnyel sohasem tudták lezárni. Igaz, ez utóbbinak az az oka, hogy
szavazategyenlőség miatt – mivel a kormányzópárti és az ellenzéki politikusok
egyenlő arányban vettek részt a bizottsági munkában – érdemi döntés nem
született.
Szikinger István alkotmányjogász lapunk kérdésére kifejtette: attól, hogy valaki
pártpolitikus, nem élvez mentességet a titkosszolgálati megfigyelések alól.
Természetesen az ilyen megfigyeléshez valamilyen – a törvényben meghatározott
fajtájú – gyanúnak fenn kell állnia. Tehát a dolgok nem úgy történhettek,
ahogyan azt Orbán Viktor leírta. Az alkotmányjogász arra is rámutatott, hogy abban az
esetben, ha a pártpolitikus egyben képviselő is – de csak ebben az esetben – a
titkosszolgálatokat felügyelő miniszternek haladéktalanul tájékoztatnia kell a
nemzetbiztonsági bizottságot.
Lapunk viszont úgy értesült: politikai körökben általában nincs kétség afelől,
hogy valóban léteznek az Orbán által említett iratok. Abban azonban nem biztosak,
hogy erről feltétlenül tudnia kellett Horn Gyula volt kormányfőnek, illetve Nikolits
István volt titkosszolgálati miniszternek. Várhatóan az elkövetkezendő hetek
politikai sakkjátszmája nyomán fog kiderülni a valós helyzet.
1998. 08. 29. (II/34)
