A volt Állami Egyházügyi Hivatal iratanyagának úgynevezett nyílt csoportja
(kisebb-nagyobb tortúrák után) hozzáférhetővé vált számomra, és abban részletesen
átnéztem a "Németh Sándor ügye" címet viselő dobozt (Magyar Országos Levéltár,
XIX-A-21. D./ állag, 421. dob.). Az anyag nyilván csak egy kisebb része az ÁEH
vonatkozó iratainak, többségét nem osztották ebbe az állagba, erre mutat az a tény
is, hogy több dokumentum hivatkozik olyan iratokra, amelyek nincsenek az iratcsomóban.
Mindenesetre az a volt rendszer kitüntetett "figyelmére" utal, hogy "Németh Sándor
és csoportja" külön dossziét kapott, az ilyen külön állagok létesítése ugyanis
nem volt jellemző az ÁEH ügykezelésére. Csak "Egervári Oszkár és Vankó Zsuzsa
ügye" valamint a jehovisták kaptak ilyen külön dossziét, s valamennyi között Németh
Sándoré a legvaskosabb. (
)
Nagy Ferenc feljegyzése Miklós Imre részére, 1984. január 19.
"A SZET elnöksége igyekszik továbbra is kapcsolatban maradni Németh Sándorékkal és
abba az irányba befolyásolni őket, hogy a SZET segítségével valamelyik kisegyházi közösségbe
integrálódjanak. A belügyminisztérium illetékeseivel történt egyeztetés alapján
ezt az elképzelést mi is támogatjuk. Tekintettel arra, hogy a vezetők személye, akik
több alkalommal is rendőri felügyelet alatt álltak, semmiféle garanciát nem nyújt törvényes
működésükhöz és ugyanakkor egyházpolitikai érdekeinknek sem felel meg vallásfelekezetként
történő elismertetésük, ezért kérelmük teljesítése nem indokolt." Ezt az álláspontot
a SZET is támogatja. Nagy Ferenc javaslata: a "jogszabályi feltételek hiányára"
való hivatkozással kell elutasítani Németh Sándorék elismertetési kérelmét. Az
iraton Bai László kézírásos javaslata: teljesen egyetért Naggyal, de – mint mondja
– előbb a SZET-hez kell utasítani a gyülekezetet.
Feljegyzés Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke részére. Készítette:
Nagy Ferenc, 1984. június 26.
Beszélt Németh Sándorral és a Szabadegyházak Tanácsához (SZET) utasította őket. Németh
Sándor elutasította a SZET jószolgálatait. "Szakács elnök felkereste Ungvári Sándort
(Csetény), aki hajlandóságot mutat a SZET valamelyik tagegyházába történő integrálódásra
és Némethtel fennálló kapcsolatainak felszámolására. Ezt az elgondolást támogatjuk
és Szakács elnök révén megvalósíthatónak tartjuk."
Június 14-én levelet kapott, amelyben értesítették, hogy Iványi Tibort, az Evangéliumi
Testvérközösség vezetőjét kérték fel Németh Sándorék jogi képviseletének ellátására.
"Iványi és Németh kapcsolatfelvétele egyházpolitikánkat zavaró tendenciákat rejt
magában", ezért Iványit figyelmeztetni kell, hogy ilyen védnökség ellátására
nincs feljogosítva.
Szakács József, a Szabadegyházak Tanácsa elnökének (maga is hitvalló keresztény!
– a szerk. megjegyzése) levele Bai Lászlóhoz, az ÁEH protestáns ügyekkel megbízott
főosztályvezetőjéhez, 1984. november 27.
Tárgyalt Ungvári Sándor csetényi lakossal, az Isten Gyülekezete vezetőjével, megállapodtak,
hogy a SZET (konkrétan Szakács) vállalja a védnökséget. "Kérem Főosztályvezető
Urat jelen nyilatkozatomat szíveskedjék eredménynek tekinteni, aminek természetes következménye,
hogy a már meglévő szakadást Németh Sándor és Ungvári Sándor között a továbbiakban
a teljes elkülönítésig kívánom munkálni."
Miklós Imre levele Lázár György miniszterelnöknek, 1984. december 11.
Lázár kérte Miklós véleményét Németh Sándor levelével kapcsolatban. Miklós tájékoztatja
Lázárt; kifejti, hogy a gyülekezet ellenzéki személyekkel áll kapcsolatban, családellenes,
a tagokat elszakítja a szülőktől, a jogellenes működésre pedig az ÁEH már
figyelmeztette őket. "Tevékenységük zavarja más felekezetek működését is, mivel
híveik egy részét a törvényesen elismert felekezetekhez, illetve a protestáns egyházakhoz
tartozó fiatalok köréből toborozzák." A csoport vezetőjének személye nem nyújt
garanciát működésük törvényes elismeréséhez.
Fehérváry János, Budaörs város tanácselnökének levele Balogh Lászlóhoz, a Pest
megyei Tanács elnökéhez, 1988. június 17.
Sürgős intézkedést kér a terjeszkedés megállítására. "A szekta működéséről
évek óta tudunk, az illetékes belügyminisztériumi szervek a mi építéshatósági
fellépésünket kérték. [Nyilván azzal a céllal, hogy ilyen módon akadályozzák meg
az összejövetelek tartását.] »Imaházuk« létrehozását, mely magánépítkezés
volt, más címen megakadályozni nem tudtuk. Az eljárás során fellebbezésre is sor
került. A tiltakozó határozatukat felülvizsgálat jogában eljárva a megyei VB titkár
hatályon kívül helyezte. Végeredmény: a jelenlegi »családi ház« – az összejövetelek
helyszíne. [
] Az iskola jelzésére kötelességem Elnök Elvtársat tájékoztatni,
egyben kérem az illetékes szervek felé történő intézkedését a nemkívánatos
jelenség kivizsgálására, lehetőleg visszaszorítására."
Feljegyzés a budaörsi "Hit" nev? szekta működéséről. Készítette: Lukács József,
Pest megyei Tanács VB egyházügyi titkára, 1988. július 14.
A közösséget erőszakos térítés jellemzi, nemrégiben beszivárgott a gimnáziumba
is, és "néhány tanuló személyiségét hátrányosan befolyásolják. Szeptemberben,
amikor az iskolában újra megkezdődik a tanítás, részletesen kihallgatjuk a »Hit«
szekta hatása alá került fiatalokat. Ezáltal jobban megismerjük hitelveiket, tanítási
rendszerüket, céljaikat, működési módszerüket. E tapasztalatok és egyéb információink
egybevetése alapján valamennyi illetékes szerv együttműködésével kialakítjuk a
szekta tevékenységének ellensúlyozását szolgáló stratégiánkat és taktikai lépéseinket.(
)"
Kopcsik István (budaörsi gimnázium, történelem munkaközösség vezetőségi tagja)
levele Miklós Imrének, 1988. július 22.
Felháborodottan tiltakozik a Vámos-féle rádióműsor tervezett bemutatása ellen, a
"vallási köntösbe öltöztetett, anyagi nyerészkedésre és komoly politikai befolyás
kialakítására törekvő szektavezetés újabb reklámfogása, terjeszkedése kapcsán!"
Felháborítónak tartja, hogy ilyen államellenes szektával külön rádióműsor
foglalkozik. A gyülekezet szerinte társadalom- és szocializmusellenes, zavaros ideológiát
vallanak; az ÁEH elnökéről azt terjesztik, hogy katolikus bérenc, a Sátán szolgája
és hogy majd ők legyőzik az ÁEH-t. A rádióműsort nagyon gyanúsnak tarja, mert
valakinek (aki nyilván a társadalmi rend ellensége) érdekében állhat a bemutatása
és erre rádiós kapcsolatait használja fel. "A legnagyobb veszélyt abban látjuk,
hogy – kihasználva társadalmunk gazdasági-, politikai-, tudati-, szemléleti válsághelyzetét
– egy vezérei által bármire mozgatható, felhasználható, fanatikus és agreszszív
szervezetről van szó."
Feljegyzés a Németh Sándor által vezetett "Hit Gyülekezete" néven működő vallási
csoport tevékenységéről. Bp. 1988. szeptember 2. (név nélküli, valószínűleg Miklós
Imre, az ÁEH elnöke készíttette.)
"Németh Sándor és csoportja ügyével társszerveinkkel együtt elsőrendűen
politikai eszközök igénybevételével foglalkoztunk. Arra törekedtünk, hogy a megtévesztett
személyek leválasztását elősegítsük, ugyanakkor a csoportot egy, már engedéllyel
működő, hasonló hitelveket valló kisegyházba integráljuk, felhasználva ehhez a
Szabadegyházak Tanácsa ellenőrző, felügyelő tevékenységét. A »Hit Gyülekezete«
néven működő vallási közösség tevékenysége nem egyeztethető össze társadalmi
berendezkedésünkkel. A belügyminisztérium illetékeseivel egyeztetett álláspontunk
szerint a csoport vezetőjének személye sem nyújt garanciát vallásfelekezetként történő
működésük elismertetéséhez." Miklós fenntartja a betiltás fenntartásának szükségességét.
Kézírásos feljelentő (bejelentő) levelek másolatai. Valamennyi névtelen! Például
egy aggódó anyuka levele: "Félő már nemcsak a bibliát olvassák." "Most amikor
annyi szervezkedés, röplapok, tüntetések fordulnak elő, miért nem akadályozzák meg
idejében egy ilyen vallási köntösbe öltözött szervezkedést? (
) Miért engedik,
hogy egy ilyen szekta hatásos szónokai teljesen elszigetelve a szülőktől valami őrült
politikai ügybe keverjék őket?"
A gyülekezet levele a Magyarország szerkesztőségének, 1984. november 6. Kérik
nyilatkozatuk közzétételét.
Válaszul: a Magyarország főszerkesztőjének levele Miklós Imrének, 1984. november
16.
Elküldi a nyilatkozatot és a szerkesztőséghez érkezett levelet. "Kedves Miklós
elvtárs! Gondolom, Ti vagytok illetékesek az ügyben eljárni. Én a magam és a
szerkesztőség részéről a levélre válaszolni nem kívánok. Elvtársi üdvözlettel:
főszerkesztő"
1999. 10. 09. (III/40)
