hetilap

Németh Zsolt és Smaranda Enache    Fotó: Zilahi Imre/Krónika
   

Magyar újságíró számára meglepően nagy érdeklődéstől övezve, mintegy ezerötszáz,
nagyrészt értelmiségi fiatal részvételével kezdődött meg a rendezvény. Az ide látogatók
nagy része erdélyi értelmiségi, de szép számmal vannak románok, sőt érkeztek
fiatalok Magyarországról is. A tábort a politikai előadásokon kívül napközben
filmvetítések, sportrendezvények, sör- és testfestő sátor tarkítják vagy teszik
elviselhetővé. Azért elviselhetővé, mert a diáktáborrá csak idén bővült
szabadegyetemre olyanok is érkeztek, akiket nem kifejezetten érdekel a politika.
(Ilyenek voltak azok a húsz év körüli bőrfej? fiatalok is, akik a mellékhelyiségben
történt rövid beszélgetésünk során elmondták: őket kizárólag az esti
rockkoncertek érdeklik, napközben kimondhatatlanul unatkoznak.) A tábor alaphangját
ennek ellenére mégis azok a nagy politikai érzékenység? fiatalok adták meg, akik még
a vacsora és a koncert kezdete között is képesek voltak a placcon sétálva hangosan
politizálni.

Az optimista rendezők több román politikus részvételét is feltüntették az előzetesen
kiadott programban, többségük azonban – a közelgő választások miatti bokros teendőikre
hivatkozva – nem fogadta el a meghívást. Érdemes megjegyezni, hogy noha az előző években
nem voltak választások, a román politikusok akkoriban sem "ölték egymást" az előadói
helyekért. Az élesebb viták így vélhetően már megszületésük előtt abortálódtak,
a látogatóknak azonban mégsem kellett akkorát csalódniuk.

Az előadók olyan kérdésekről folytattak eszmecserét, mint például a környezetvédelem,
az ifjúság helyzete vagy a román–magyar kapcsolatok. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség
(RMDSZ) részéről Toró T. Tiboron, a párton belüli reformtömörülés elnökén kívül
többen is jelen voltak, akik jobbára ugyancsak a reformosokhoz tartoznak. (Az RMDSZ-en
belül a "reformosok" a radikális, úgynevezett Tőkés-vonalat képviselik.) A tábor
a tervek szerint a hétvégén Orbán Viktor magyar, valamint Mugur Isarescu román
miniszterelnök találkozójával zárult volna, de ez is meghiúsult, amikor a
tengerparti szabadságát töltő Isarescu lemondta a látogatást. A román miniszterelnök
felajánlotta Orbánnak, találkozzanak a tengerparton, ő azonban időhiányra hivatkozva
visszautasította az invitálást.

Az első előadásban Kövér László a centrumpártok együttműködésének lehetőségeiről
és azok történelmi küldetéséről szólt. Megfogalmazásában a centrumpártok a
posztkommunista baloldal és a radikális jobboldal között helyezkednek el, ezen belül
lehetnek kereszténydemokraták, konzervatívok, illetve liberálisak, bár a pártelnök
szerint ezeknek a címkéknek a posztkommunista országokban még nincs értelmezhető
jelentése. Kövér elmondta: ezeknek a pártoknak történelmi küldetése a kommunizmus
által dezinteg-rált és elnyomott társadalom összefogása és felemelése arra az életszínvonalra,
amely mindeddig előle elzáratott. A pártelnök szerint ez a küldetés csak "igazi
rendszerváltás", vagyis a piacgazdaság mellett a demokratikus szabadságjogok, intézményrendszer
teljes kör? kiépítése által lehetséges. A környező országok centrumpártjaival
való együttműködés eddig – az érintett felek belső ügyekkel való elfoglaltsága
miatt – elmaradt, azonban a politikus szerint a jövőben ez elengedhetetlen lesz,
hiszen a "mi feladatunk, hogy a közös Európa nyugati hatalmak által elkezdett építését
befejezzük".

Toró T. Tibor az RMDSZ-en belül működő platformok – szocialista, liberális,
kisgazda – jellemzése során megjegyezte, hogy az RMDSZ vezetésének egy része
posztkommunista, és mindenáron a Ion Iliescu volt elnök által fémjelzett PDSR-rel való
koalíciókötés lebeg a szeme előtt. A tábor napilapjaként működő Tusványos
estPress vezércikke szerint ezen a ponton "több állkapocs leesése hallatszott".
Toró T. Tibor paprikás helyzetismertetése után Kövér László érezhetően "ellépett"
barátja mellől, és azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz által vezetett kormány inkább
megvárja, hogy az RMDSZ-en belüli vitás kérdések rendeződjenek, nem akarják egyik
irányzatot sem támogatni, hiszen ez – a pártelnök szavaival – bűn lenne. Toró T.
Tibor állítására csütörtök délelőtt jött meg a válasz az RMDSZ hivatalos vonalát
képviselő Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter részéről, aki
megjegyezte, hogy a közvélemény-kutatások szerint az RMDSZ kormányzati részvétele
mellett voksol az erdélyi magyarok többsége, akiket azonban erős túlzással sem
lehetne posztkommunistának nevezni.

A következő napon Deutsch Tamás sportminiszter Gyürk Andrással, a Fidelitas elnökével
karöltve beszélt az új nemzedék szerepéről a posztkommunista társadalmakban. A két
politikus beszéde során a fiatal demokraták – azaz önmaguk – történelmi érdemeit
méltatták. Deutsch Tamás arra a kérdésre, hogy mennyiben változtatta meg őket a
hatalomba kerülés, kifejtette: bár történtek változások, hiszen ez a korral jár,
de lényegi metamorfózison nem mentek keresztül, mivel ma Magyarországon nincsenek "megcsinált"
politikusok, akiket a szerepük betöltésére megformáltak volna. Deutsch a továbbiakban
méltatta a magyarországi ifjú politikusgenerációt – azaz újra önmagukat –,
amely szerinte az utóbbi években bebizonyította szakmai rátermettségét azzal, hogy a
gazdasági életben és a kulturális intézményekben is egyre több vezető pozíciót tölt
be. A miniszter elmondta: a fiatal politikusok megérettek arra, hogy az idősebb generációt
leváltsák. A miniszter több szót ejtett a formálódó státusztörvényről is,
amelyet jogállásról szóló törvényként említett. Mint mondta, ennek megszületése
nagy örömöt fog kelteni a romániai magyarság körében.

A csütörtök reggelt a román–magyar kapcsolatok kérdéskörének szentelték a
szervezők. A megbeszélés rangját a román részről megjelent Tudor Dunca, Románia németországi
nagykövete, Smaranda Enache, Románia finnországi nagykövete, valamint a magyar részről
megjelent Németh Zsolt külügyi államtitkár européer előadása adta. A valóban rövidnadrágot
viselő Németh Zsolt Ady Endre Egy magyar jakobinus dala cím? versének "Dunának,
Oltnak egy a hangja" sorát idézve kifejtette, hogy a jelenlegi problémák megoldását
leginkább az Olt felső és alsó szakasza közötti egyetértés szolgálná, arra
utalva ezzel, hogy nem a Duna és az Olt, vagyis a magyar, illetve a román állam között
vannak komoly nézeteltérések, hanem az Olt alsó szakaszán élő erdélyi magyarok és
az Olt felső szakaszán élő románok között.

Az államtitkár egy nemrégiben készült tanulmányt idézve arra hívta fel a
figyelmet, hogy míg a román lakosság 65 százaléka úgy látja, hogy a magyar lakosság
megfelelő jogokkal bír, addig a romániai magyarok 80 százaléka úgy véli, hogy ennek
az ellenkezője igaz. Tudor Dunca nagykövet szerint az önálló magyar egyetem létrehozása
némileg az európai egyetemi integrációs folyamattal szemben áll, ezt azonban Németh
Zsolt elutasította, jelezve, hogy az önálló magyar egyetem ugyanolyan joga az erdélyi
magyarságnak, mint a saját érdekképviselet (RMDSZ). Németh Zsolt a fórum után a
Hetek kérdésére tisztázta a státustörvény elnevezése körüli félreértéseket.
Mint mondta, a jogszabály hivatalos elnevezése "A határon túli magyarok számára
biztosítandó egyes kedvezményekről szóló törvény" lesz. A politikus kifejtette:
túlígérésről szó sem lehet, hiszen még a magyar kormány sem tudta pontosan
megfogalmazni, mit is fog tartalmazni a jogszabály.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek