Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus, egykori külügyi államtitkár lapunknak
kifejtett álláspontja szerint nem az a kérdés, hogy létezik-e diszkrimináció avagy
sem. "Nem tudok olyan országról, ahol ilyen ne létezne. A kérdés inkább az, hogy a
politika mit tesz ezzel, megpróbál-e fellépni ellene." A politikai diszkrimináció tényével
Bársony András szocialista országgyűlési képviselő, uniós szakértő is teljesen
egyetért, hiszen "míg bizonyos egyházak bárminem? politikai kapcsolata negatív megítélés
alapját képezi, más egyházak esetén más politikai pártokhoz való kötődés egyértelműen
előnyt jelent". Ezt a jelenséget a politikai diszkrimináció egyik tipikus esetének
tartja a képviselő.
Kormánypárti oldalról Mátrai Márta képviselő, a Fidesz frakcióigazgatója meg van
győződve arról, hogy "semmilyen területen" nincs negatív megkülönböztetés hazánkban,
Kanadában pedig, ahol a kivándorolt romák 8 százalékának mint diszkriminált személyeknek
elfogadták a letelepedési kérelmét, a strassbourgihoz hasonló módon Magyarország
befeketítése folyt. "Egyrészt van számukra lakhatási lehetőség, másrészt van
munkalehetőség, harmadszor pedig biztosított a gyerekek fejlődése és tanulása. Tehát
azt, amit a világban tulajdonképpen megpróbálnak elmondani, az semmi másra nem jó,
mint arra, hogy lejárassák az országot" – felelte kérdésünre a képviselő
asszony, hozzátéve, hogy véleménye szerint az ilyen ügyek mögött "valakik" állnak
a háttérben. "A sajtó felkapta azt a hírt, hogy a zámolyi romák nagy része
analfabéta. Megkérdezem akkor: honnan tudták azt, hogy Brüsszelben van egy emberi jogi
bíróság vagy bizottság, akihez lehet fordulni? Ki volt az, aki megírta ezt a
keresetet? Számomra ez rendkívül sok kérdést vet fel" – mondta.
Roma kérdésben Bársony András úgy látja, hogy nincs semmilyen törvényi alapja a hátrányos
megkülönböztetésnek. "A romák esetében az történik, hogy a törvények nem
szankcionálják megfelelően a gyakorlatban bekövetkező diszkriminálást. És ennek
vannak olyan következményei, hogy roma családok kéréseik elbírálásakor nem
rendelkeznek a nem roma családokhoz hasonló esélyekkel. Úgy gondolom, hogy ez nem törvényi
alapkérdés, hanem egyszerűen a szankcionálatlan jogszabályi helyzet." Jelenleg csak
az segítene, ha ilyen diszkriminatív jelenségeket konkrét törvény alapján lehetne
szankcionálni Magyarországon.
Arra a kérdésünkre, hogy van-e a szélsőjobbnak kommunikációs csatornája hazánkban,
Eörsi Mátyás csak egy rövid válasszal felelt: "Hogyne lenne! Ennek legeklatánsabb
példája a közszolgálati rádió heti egyszeri műsora a pihenőnap reggelén."
2000. 09. 02. (IV/36)
