hetilap

Jasszer Arafat palesztin vezető. Területet kapott ígéretekért    Fotó:
Reuters

Mohammedből Jasszer

Mohammed Abd al-Rahman Abd al-Raouf Arafat 1929-ben született – egyes források
szerint Jeruzsálemben, mások szerint Kairóban, esetleg Gázában – kereskedő apa és
buzgón vallásos anya gyermekeként. Nős, felesége Suha At-Tavil, leánya neve Zahva.

Születésekor Mohammednek nevezték el, de hamarosan ráragadt a "Jasszer" becenév,
ami azt jelenti: "könny?". Anyját négy évesen veszítette el, ekkor apja elküldte
egyik nagybátyja családjához Jeruzsálembe. Tizenévesen, a negyvenes években került
kapcsolatba a palesztin ügyért harcolókkal. Az arabok felett aratott 1948-as izraeli győzelem
előtt már vezetője volt a későbbi Izrael területére irányuló palesztin
fegyvercsempészetnek.

Arafat mérnöknek tanult a kairói egyetemen. Vezetője lett a Palesztin Diákok Egyesületének,
és mire diplomát szerzett, elhatározta: alakít egy olyan csoportot, amely fel fogja
szabadítani Palesztinát az izraeli megszállás alól. 1956-ban az egyiptomi hadseregben
szolgált. Az ötvenes évek végén megalapította az Al-Fatah nev? föld alatti
terrorista mozgalmat. A Fatah hamarosan az első palesztin politikai szervezetté vált.
Az 1967-es arab–izraeli háború után, melyben az arabok elvesztették Gázát, a Golán-fennsíkot
és a Nyugati-partot, kapcsolatot kerestek Arafattal, aki 1968-ban az arab államok által
alapított PFSZ vezetője lett. Vezetőként megváltoztatta a PFSZ irányvonalát, amely
ezután a pánarab céloktól eltávolodva egyre inkább a palesztin nemzeti törekvéseket
állította tevékenysége középpontjába.

A következő két évtized PFSZ-vezette véres terrortámadásai nyomán Arafat könyörtelen
terroristaként vált ismertté. 1974-ben elmondta történelmi jelentőség? beszédét
az ENSZ Közgyűlése előtt, melyben békés megoldást sürgetett Palesztina számára,
ezzel hallgatólagosan elismerve Izrael Állam létezését.

1988-ban Algériában kikiáltotta a palesztin államot, 1989-ben pedig a Palesztin
Nemzeti Tanács Központi Tanácsa a palesztin állam elnökévé választotta. 1992-től
folytatott norvégiai titkos megbeszélései a Rabin izraeli miniszterelnökkel megkötött
oslói egyezményhez vezettek, amely a "földet a békéért"-elven alapult. Az egyezményért
Arafat – Rabin, valamint Simon Peresz társaságában – 1994-ben megkapta a Nobel-békedíjat.
1996 januárjában Arafatot a Nyugati-parton és Gázában kormányzó Palesztin Tanács
első elnökévé választották.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek