Vlagyimir Putyin és Bill Clinton az APEC-csúcson. Meglepő ajánlat Fotó: Reuters
Bár már évek óta folynak tárgyalások a két atomhatalom között a nukleáris arzenál csökkentéséről, a mostani bejelentés különlegességét az adja, hogy Oroszország soha nem hajtott végre ilyen mérték? önkéntes leszerelést békeidőben.
A leépítés része egy átfogó hadügyi reformnak, melynek keretén belül a jelenlegi moszkvai vezetés egy racionálisabb, kisebb, jobban felszerelt és ütőképesebb orosz katonaságot kíván létrehozni. Az orosz Védelmi Tanács múlt heti bejelentése szerint a reform további 600 ezer katona vagy hadügyben dolgozó civil elbocsátását is jelenti majd, aminek eredményeképpen a jelenlegi 3,1 millió fős állomány csaknem ötödével lesz majd kevesebb. Ma Oroszországnak több mint 7000, az Egyesült Államoknak pedig 7500 töltetből álló arzenálja van, melyet a START II megállapodás értelmében 3500-ra kellene csökkenteni, ezt követné a START III további ezer töltet leszerelésével.
Putyin elnök azt reméli, hogy ajánlatával sikerül követendő példát mutatnia, és az amerikai fél szintén jóval a START II-ben és START III-ban megengedett számok alá megy. Az orosz elnök úgy tűnik, igyekszik "meglovagolni" a Kurszk tengeralattjáró tragédiája utáni közhangulatot is, aminek hatására egyre többen követelnek radikális katonai reformokat. A katasztrófát követő médianyilvánosság után az orosz társadalomnak szembesülnie kellett azzal, hogy a haditengerészetnek nincs elég pénze karbantartásra, üzemanyagra, fegyverek készenlétben tartására, de még a katonák elegendő élelmezésének biztosítására sem.
A nagyvonalú moszkvai ajánlat mögött azonban sokkal inkább a rossz katonai morál, a korszer? felszerelés hiánya, illetve az egyre zsugorodó állami támogatás áll – állítja a londoni The Times elemzése. A brit lap szerint a kölcsönös leszerelésért cserébe az orosz fél esetleg belemenne, hogy az USA valamilyen formában esetleg létrehozza a sokat vitatott Nemzeti Rakétavédelmi Rendszert (NMD), ismertebb nevén a csillagháborús űrpajzsot.
Míg a republikánus George W. Bush fontosnak tartja a még Ronald Reagan elnöksége alatt elkezdett rendszer kifejlesztését – ami annak idején fegyverkezési versenybe, majd teljes csődbe hajszolta a Szovjetuniót –, addig a demokrata Al Gore az NMD rendszerben 140 milliárd dolláros plusz költséget lát, ami a hidegháború elmúltával indokolatlan kiadás. Az orosz katonai vezetés persze nem teljesen egységes a "racionalizálást" illetően. Putyin elnök több magas rangú parancsnok támogatását tudja a háta mögött, Igor Szergejev marsall védelmi miniszter mindeddig hevesen ellenezte az atomerő csökkentését. Putyin csak úgy tudta elkerülni a nyílt szembenállást az orosz startégiai rakétavédelem volt vezetőjével, aki a katonai kiadások 80 százalékát a nukleáris haderő fejlesztésére költötte, hogy a leszerelés folyamatát kitolta 2008-ig, Szergejev marsall várható nyugdíjazásának idejéig.
2000. 11. 18. (IV/47)
