A 45 perces műsor a Libanonban található szabrai és satillai menekülttáborokban elkövetett mészárlások körülményeit vizsgálva kijelentette, hogy az akkor hadügyminiszter Saron "kétségtelenül" felelősségre vonható a mintegy kétezer ember halálát eredményező vérengzésben, amelyet keresztény falangista szélsőségesek hajtottak végre. A műsor szerint Saron nem vett tudomást az előzetes figyelmeztetésekről, amelyekre hallgatva megelőzhette volna a tragédiát. Bár Saron a vérengzést követően lemondott miniszteri posztjáról, az izraeli Kahan Bizottság és egy amerikai másodfokú bíróság később Saron javára ítélt a miniszterelnöknek a Time magazinnal folytatott perében.
A műsor megszólaltatta Richard Goldstone bírót, aki szerint, mivel Izrael 1982-ben megszállta Libanont, felelőssé vált az ott élő civilek biztonságáért. Goldstone ugyanakkor a napokban a Jerusalem Postnak tett interjújában leszögezte: "Saron felelősségéről nem nyilatkoztam
"
"A műsor egyoldalú volt, előítéleteket, rész- és torzított információkat tartalmazott – jelentette ki Gideon Meir izraeli külügyminisztériumi szóvivő. – A műsor figyelmen kívül hagyta az Izraelben és az Egyesült Államokban az ügyben elvégzett vizsgálatokat" – szögezte le Meir, aki szerint a film Izrael-ellenes, sőt, "rávetül az antiszemitizmus árnya is".
Richard Falk, a Princeton Egyetem nemzetközi jogászprofesszora úgy véli, ha az információik helyesek, akkor Saron bűnös. A műsor hatására Raanan Gissin kormányszóvivő, aki a filmben interjút adott, tiltakozott a brit televíziónál. Mint elmondta, félrevezették, és nem mondták el, milyen témáról készítenek műsort. A BBC mindegyik vádat visszautasította és emellett az izraeli hatóságokat a sajtószabadság megsértésével vádolta.
A programot ugyanazon a héten mutatták be, amikor a libanoni gyilkosságok huszonhárom túlélője egy belgiumi bíróságon keresetet adott be Ariel Saron ellen. A palesztinok nem rendelkeznek belga állampolgársággal, de ügyvédjük szerint egy 1993-ban elfogadott törvény lehetővé teszi háborús bűncselekmények áldozatai számára, hogy belgiumi bírósághoz forduljanak.
Ruth Lapidot, a jeruzsálemi Héber Egyetem nemzetközi jog professzora szerint valószínűtlen, hogy Saront bíróság elé lehessen állítani. Az 1949-es genfi egyezmény szerint ugyanis háborús bűncselekményért csak a parancsot közvetlenül kiadó vagy azt végrehajtó személyt lehet felelősségre vonni. Ezenkívül a nemzetközi jog kizárja azt, hogy hivatalban lévő államfőket vagy miniszterelnököket bíróság elé lehessen állítani.
2001. 06. 23. (V/25)
