Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter Budapesten Fotó: Somorjai László
Simon Peresz előadásának bevezetőjében felidézte, hogy néhány hónappal ezelőtt Oroszországban járt, ahol találkozott Alekszandr Szolzsenyicinnel, aki elmondta: szerinte a huszadik század első fele a két világháborúval, 15 millió fiatal értelmetlen halálával, a holokauszttal az emberi történelem legvisszataszítóbb és legvéresebb fejezete volt. Szolzsenyicin úgy véli, hogy a második világháború után az európai vezetőknek fel kellett volna állniuk, és be kellett volna vallaniuk, hogy tévedésbe sodorta őket a hatalomvágyuk, hamis ambícióik.
A háborúk nagy része a föld birtoklása miatt robbant ki: a nemzetek újra és újra bővíteni akarták a rendelkezésükre álló területet. Így változott folyamatosan Európa térképe, egészen a második világháború végéig. Abban, hogy Európa néhány évvel később mégis egészen más képet mutatott, az Európai Unió atyjának tartott Jean Monet sokkal nagyobb szerepet játszott, mint a kor politikusai és hadvezérei együttvéve – szögezte le Peresz.
Európa új jövője gazdasági együttműködésként indult el, mivel először a magántőke ismerte azt fel, hogy a nemzetek versengése helyett az emberi tudást és ismeretet egy tágabb keretben sikeresebben lehet összefogni. Arra, hogy egy ország a földrajzi adottságaitól függetlenül is sikeres lehet, nem csak Európában találni példát. A kis országok közül ilyen Japán, amely a világ második legerősebb gazdaságát építette fel, de ilyen Izrael elmúlt ötven évben elért sikertörténete is. "A Szovjetunió annak idején kereken ezerszer nagyobb volt mint Izrael, földjén több tízezer folyóval. Izraelnek csupán egyetlen folyója van, a Jordán, és az is gazdagabb történelemben, mint vízben" – illusztrálta Simon Peresz azt az állítását, miszerint az új korban a nemzetek erejét a területek birtoklása helyett más tényezők határozzák meg. Izrael az első 25 évben változatlan területen tizenhétszeresére növelte a mezőgazdasági termelését, anélkül, hogy több vizet használt volna fel az öntözésre. A növekedés forrása nem a természeti adottságok bővítése, hanem a tudomány lett.
A jordán–izraeli békekötés Washingtonban. A békefolyamat eddigi csúcspontja
2001. 08. 25. (V/34)
