56-os megemlékezés. Mi épp nem gyűlölködünk Fotó: MTI
"Ha Horthy Pista hazajönne, és csinálna egy pártot, én biztos, hogy azonnal belépnék, de hát így nincs más, csak a MIÉP" – mondja Kovács Imre a hátsó ülésről. Nagy szerencsénk van Kovács Imrével, ugyanis ő mutatja az utat az érdi református templomig, ahol 56-os megemlékezésre kerül sor a Fidesz és a MIÉP szervezésében. Kovács Imre Veszprémben harcolt a forradalom oldalán, majd három hét börtön után fizikai munkásként kereshette kenyerét, továbbtanulni nem engedték. "Akik most a NATO-t szolgálják ki, nemrég még a Varsói Szerződésben hittek" – emlékeztet Kovács Imre, majd Kádárról és a forradalmat eltipró szovjet tankokról beszélgetünk. "De hát a maga pártelnöke éppen ezeknek az áruló kommunistáknak volt a besúgója, mostanában azt az Aczél Györgyöt szidja, akivel együtt konyakozott" – mondom a visszapillantó tükörbe, de Kovács Imre nem jön zavarba: "Olyanok ezek, mint a hernyók: négy hét alatt négy alakot öltenek. De akkor sincs más, csak a MIÉP" – feleli búcsúzóul.
Nem csoda, hogy telt ház – azaz száznyolcvan lélek – van a templomban, hiszen a vasárnapra rendelt szent leckét idősebb Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök mondja el, és ez azért nem mindennapos esemény Érden. Gyanútlanul a karzaton foglalok helyet, és ennek hátrányát akkor érzem igazán, amikor egy méterre a hátam mögött felbőg a villanyorgona. Lóri bácsi – ahogy az egyik szimpatizáns említi – jól használja ki a prédikálásra szánt háromnegyed órát, és sokszor alig érthető beszédében többfrontos harcot indít az ellenség ellen: az első számú ellenség a kommunizmus, azután a Hit Gyülekezete – ahol Hegedűs szerint "mágiásan kényszerítik Istent" –, végül harmadik ellenségként feltűnik a magyar nyelv. Lóri bácsi legalábbis igen ellenségesen viseltetik iránta, mással ugyanis nehezen indokolhatók azon mondatai, mint például ez itt: "az isteni optimum minimumának elfogadása az evangéliumian forradalmi »de«, ami a lehetetlent lehetségesíti, és végérvényesen érvényes üdvöt ad." Háromnegyed órán keresztül ez egy kicsit sok, de érdemes kitartani, mert politikai szempontból az ezután következő események a lényegesek: a templomkertben ugyan-is együtt ünnepel és koszorúz a Fidesz, a MIÉP és idősebb Hegedűs. A pártok ráadásul országos szinten képviseltetik magukat: a MIÉP részéről Bognár László alelnök, katolikus teológus és tornatanár mond beszédet, míg a Fideszt Várkonyi András országgyűlési képviselő képviseli. Várkonyi a beharangozott Németh Zsolt Fidesz-alelnök helyett jött, de ez semmit nem von le az esemény értékéből. Rövid, ám fejből mondott beszéde elején briliáns logikájáról tesz tanúságot – "az 56-os hősök nélkül mi sem emlékezhetnénk ma itt" –, majd Orbán Viktortól kölcsönzött hasonlattal él: az ország hajója sok éven át viharokban hánykolódott, ám végre jó kezekbe került a kormány. De hogy a jövő évi választásokat követően is ott maradjon, Várkonyi a túlnyomórészt MIÉP-es hallgatóságtól kéri: "Tartsunk öszsze, fogjunk össze!"
2001. 10. 26. (V/43)
