Előkészület egy műtéthez. Mentőöv az utolsó pillanatban
A minimálbér adómentessége nem azt jelenti, hogy mind az 50 ezer forintot kézhez kapja a munkavállaló, de a nettó kereset így is közel 30 százalékkal emelkedik.
A kvázi-adómentességet a felemelt adójóváírás lehetőségének alkalmazásával kívánják elérni a törvényalkotók. Jelenleg a havi kereset 10 százalékának, de legfeljebb havonta 3000 forint leírására van lehetőség, ez a keret 18 százalékra emelkedik, azaz öszszegszerűen 9000 forint írható le szeptembertől havonta, ami gyakorlatilag annyit tesz, mintha 18 százalékos szja-t vontak volna le a bérből. A minimálbéren bejelentettek tehát mégiscsak fizetnek adót – igaz, csupán 2 százalék erejéig –, mivel a munkavállalói és a nyugdíjjárulékot, illetve az egészségbiztosítást ezután is levonják a béréből: ez összesen 6250 forintot tesz ki, tehát az 50 ezer forintból 43 750 forintot tehet zsebre a dolgozó.
A módosítás azért érint kedvezően szélesebb rétegeket, mert az adójóváírás felső határa kiterjed: a mostani (havi 100 ezer) évi 1,4 millió forintos kereset helyett 1,533 millió forintig érvényesíthető, igaz, fokozatosan csökkenő összeg írható le. Ez azt jelenti, hogy az átlagos jövedelemmel rendelkezők is jobban járnak szeptembertől: havi bruttó 100 ezer forintos fizetés esetén nettó 67 500 forint helyett 73 500 marad a borítékban, ez mintegy 8 százalékos keresetemelkedésnek felel meg. Viszont havi 128 ezer forintos fizetés felett gyakorlatilag megszűnik az adójóváírás lehetősége.
Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter szerint az elmúlt években növekedett a gyermekszegénység, a családok többsége számára komoly szegénységi kockázatot jelent a gyermekvállalás. Ebben szerepet játszott a családi pótlék "befagyasztása", ezért a törvényjavaslat szerint ez a tétel szeptember 1-től 20 százalékkal emelkedik; iskoláztatási támogatásként pedig emelt összeg? családi pótlékot kapnak az érintettek augusztusban. Emellett az anyasági támogatás 50 százalékkal 45 ezer forintra emelkedik. Csehák kiemelte, hogy az állam enyhíteni kíván az ikerszülések esetén a családokra nehezedő többletterhen. A gyes duplájára emelkedik, s ez nem a szokásos három, hanem az ikrek hatéves koráig jár.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint az alacsony keresetű, egy-két gyermekes, illetve az átlagos jövedelemmel rendelkező, háromgyermekes családok nem érzékelik a változások pozitív hatását, mivel ők gyakorlatilag eddig sem fizettek adót, ezután sem fognak. Pozitívum, hogy kibővül az a felső határ, amíg nem kell adót fizetniük a gyerekes családoknak. Az egygyermekes családoknak évi 400 ezer, a kétgyermekeseknél 685,6 ezer, a háromgyermekeseknél 1,424 millió forintig nem kell adót fizetni. Havonta egy gyerek után 3, kettő után 4, három vagy ennél több csemete esetében pedig 10 ezer forintot lehet levonni az adóból.
Újdonsült illetménytábla
A Medgyessy-kormány 100 napos programja – egy hónappal korábban a beígérthez képest – már szeptember 1-től 50 százalékkal megemelt alapbért juttat a közalkalmazottak számára. A legkisebb illetmény alsó összege a minimálbér, azaz bruttó 50 ezer forint; a pályakezdő diplomás havi alapbére 100 ezer forint. Szükséges a bértábla 10 osztályához tartozó 140 illetménytétel módosítása. Megszűnnek a szakmai szorzók, és beépülnek az új illetménytáblába. A változtatás 600 ezer közalkalmazottat érint, oktatási, egészségügyi és szociális, kulturális intézményekben dolgozókat, sőt alapítványi és egyházi fenntartású intézmények által foglalkoztatottakat is.
A törvénymódosítás szövege elismeri, hogy a közalkalmazottak hosszú ideje hátrányba kerültek, a versenyszférában dolgozók béréhez viszonyítva 40 százalékkal kevesebb bért kaptak. Az elmúlt évek drasztikus minimálbér-emelése miatt összetorlódott a bértábla, így az érintett ágazatokon belül kialakult feszültség szinte kezelhetetlenné vált. Nem véletlen, hiszen például a magas képzettséggel és jelentős szakmai gyakorlattal rendelkező közalkalmazottak bére 60-70 ezer forint között mozgott, miközben pályakezdő, illetve kevésbé képzett dolgozók bruttó bére 50 ezer forint volt. Számtalan aláírási, tiltakozási akciót, sőt figyelmeztető sztrájkot is szerveztek a szakszervezetek, de a leköszönt kormány nem reagált érdemben a felvetésekre.
Nem csak a tanulók vizsgáznak Fotók: Somorjai L.
2002. 06. 14. (VI/24)
