Akcióban a kommandósok. Bejelentésre indultak Fotó: MTI
A kezdetben az FBI bevonásával indult nyomozás első két órája után már konkrét elkövetőket kerestek a nyomozók. Az első verzió szerint Horváth Szilárd és Farkas Róbert ellen adtak ki nemzetközi körözést és elfogatóparancsot. Fényképük napokig szerepelt az újságok és a televízió vezető hírei között. Ekkor a nyomozást vezetők szinte biztosra vették, hogy a két körözött férfi követte el a bűntényt. Harmadnapra Horváth Szilárd ügyvédje útján feladta magát, ezzel mintegy cáfolta, hogy köze lenne a móri vérengzéshez. Bár a hazugságvizsgálatot és a DNS-tesztet is megtagadta, a rendőrség mégis hamar ejtette a gyanúsítás vádját. Az alvilág ismert alakjaként számon tartott Horváthot azonban más bűncselekmények miatt vád alá helyezték. Farkas Róbertet, a lehetséges másik elkövetőt azóta is keresik. Híradásokban többször szerepelt elfogásának, sőt halálának híre is. Ezt azonban hivatalosan sehonnan sem erősítették meg.
Közben a rendőrség napról napra halasztgatta a szemtanúk elmondásai alapján készült fantomképek közzétételét. A tanácstalanság szinte érezhető volt a nyomozás körül, ezért az addigi kommunikációs stratégia is borulni látszott. Felmerült, hogy esetleg drog befolyása alatt állók, volt idegenlégiósok vagy más országok bűnszövetkezetei követték el a szörny? tettet. Azonban a zsákmányolt pénz csekély összege nem támasztja alá a fentieket. A közvélemény, az áldozatok családtagjai és az új politikai rendőri vezetés mind gyors eredményt akartak. Egy hónappal később, július 8-án Zsombok György alezredes, a nyomozás vezetője bejelentette: érdemi részeredményei vannak az eddigi munkának, de látványos előrelépés még nincs. Ezért az ügyészség két hónappal meghoszszabbította a nyomozás határidejét. Ezek után szinte bombaként robbant a hír, hogy július 22-én Budaörsön, látványos akció keretében, két újabb gyanúsítottat fogtak el a rendőrség kommandósai Kaiser Ede és Hajdú László személyében. A rendőrségi szóvivő közölte, néhány napon belül fontos bizonyítékot tárnak a nyilvánosság elé az említett személyek bűnösségével kapcsolatban. Az ekkor már előzetes letartóztatásba helyezett két 27 éves budapesti férfi tagadta bűnösségét. A Budai Központi Kerületi Bíróság közleményt adott ki, hogy a két férfi alaposan gyanúsítható azzal, hogy május 9-én a móri bankfiókba belépve festékszóróval lefújták a biztonsági kamerát, majd tüzet nyitottak a bankban tartózkodó alkalmazottakra és ügyfelekre. Ezt követően Kaiser Ede a bejáratnál állva műszaki okokra hivatkozva elküldte a bankba tartókat, míg társa átkutatta a pénzintézetet. (A nyomozás első napjaiban kiderült, hogy nem biztonsági kamera működött a bankban, hanem egy vészjelzésre induló fényképezőgép, ami semmit sem rögzített.) Az alapos gyanút a rendőrség tanúvallomásokra, személyleírásokra, a fényképes és személyes felismertetés jegyzőkönyveire, a házkutatások eredményeire, valamint rendőrségi jelentésekre alapozta. Szakértőnk véleménye szerint mindezekből vajmi kevés eredményt tud felmutatni a nyomozók munkája. Két baseballsapka és a K. Ede autójában talált fegyvereken kívül semmi sem utal arra, hogy a gyanúsítottak követték volna el a vérengzést. Lapértesülések szerint előkerült az egyik Scorpio típusú gépfegyver is, ezt azonban később a rendőrség cáfolta. Kiderült, hogy a két férfi közül az egyik évekig az idegenlégióban szolgált.
A legfőbb bizonyítékot a DNS-tesztek eredménye szolgáltatta volna. Ebben a vizsgálatban a helyszínen talált maradványokat hasonlították össze a két gyanúsított DNS-mintáival. A bank WC-jében talált székletmaradvány vizsgálatától várták ezeket a fontos eredményeket. A tesztek azonban nem hozták meg a várt eredményt, a rendőrség ennek ellenére továbbra is fenntartja a gyanút, hogy Kaiser Ede és Hajdú László követte el a bűncselekményt. Garamvölgyi László rendőrségi szóvivő szerint lehetséges, hogy nem két, hanem három elkövető volt a tettes, így a későbbiekben találnak olyan személyt is, akivel majd megegyezik a bankban rögzített DNS-minta.
Szakértőnk véleménye szerint a nyomozás egészén érződik, hogy a rendőri és politikai vezetés óriási nyomást helyez a nyomozásban résztvevőkre. A kapkodás leginkább a nyilvánosság tájékoztatásában jelentkezik. Részeredményeket azonnal tényként közölnek, így kívülről az ügy szakszerűtlennek, kaotikusnak tűnik. Több gyanúsítottról kiderült, hogy van alibije. Nyilván a politikai helyzet is nyomást gyakorol a rendőrség szóvivőire, ezért szivárog ki ennyi hír, amit vagy meg lehet erősíteni vagy el lehet tőle határolódni. Így nélkülözhetetlenné válik a nyomozás jó kommunikációja a közvéleménnyel, ebben pedig lényeges a szóvivők személye is. Szakértőnk szerint az ügy hátterében valószínűleg maffiakapcsolatok állnak. A térségben a csallóközi maffia végzi pénzmosási üzleteit, kihasználva a határ közelségét. Kora tavasszal két férfit – valószínűleg futárokat – fogtak el a magyar vámosok, hétmillió euróval kocsijukban – emlékeztetett forrásunk. Talán azokban a májusi napokban is nagyobb összegek kerültek a bankfiókba, és erre akartak lecsapni a gyilkosok. A rendőrök újabban ezt a szálat is vizsgálják. Mindezt alátámasztani látszik, hogy a bécsi Interpol elfogta a tömegmészárlással kapcsolatba hozott Horváth Krisztiánt, akinek ideiglenes lakhelye három háztömbnyire van a móri bankfióktól. Horváthot korábbi emberölése miatt kereste a rendőrség, és két héttel a móri esemény után fogták el az osztrák fővárosban. A bank és Horváth lakhelye közötti táv gyalog két perc alatt is megtehető. Ez azért fontos, mert az elkövetők valahol meghúzhatták magukat a városban a gyilkosság után. Szemtanúk szerint az elkövetők szinte pillanatok alatt eltűntek a bank környékéről, nyomuk veszett. Kezükre játszott az is, hogy a rendőrség Horváth Szilárdot és Farkas Róbertet körözte, mint elkövetőket. Mindezek azonban csak újabb feltételezések. Konkrétumot talán a lapzártánk után sorra kerülő sajtótájékoztatón fog mondani Salgó László országos rendőrfőkapitány.
2002. 08. 09. (VI/32)
