A Tárki, a Medián és a Gallup Intézet után a Szonda Ipsos is stabil szocialista vezetést mért augusztusi kutatásaiban. Ez az eredmény még a sokat látott magyar belpolitikai élet szereplőit is meglepte, bár a jobboldal csak a nyugat-európai tendenciákhoz hasonló jelenségről beszél. A Medián 28 százalékos MSZP-s előnyt mért a Fideszhez képest. Az általuk megkérdezettek több mint fele véli úgy, hogy a jelenlegi kormány jobban végzi a munkáját, mint elődje. A politikusok népszerűségi listáján a Tárki adatai alapján Medgyessy Péter holtversenyben a vezető helyet foglalja el Mádl Ferenc köztársasági elnök mellett. A miniszterelnöknek a jelek szerint kifejezetten a hasznát szolgálták az ellenzék által kirobbantott ügynökbotrányok. Ezzel szemben Orbán Viktor elfogadottsága tovább romlott, a volt miniszterelnök jelenleg a 24-es lista 18. helyét foglalja el.
Karácson Gergő, a Medián munkatársa szerint nem meglepő az MSZP választótáborának növekedése. Mint lapunknak kifejtette: már a júliusi mérések is jelezték, hogy az MSZP vezette kormánykoalíció intézkedése nyomán megindult a választók áramlása a párthoz. Az 1994-es és 1998-as választások tapasztalata azt mutatta, hogy kialakult egy trend, amely során az addig bizonytalanok táborából az erős, a választásokon győztes párthoz "húznak" a választók. A mostani helyzet annyiban más, hogy a szocialista kormány népszerű intézkedései nyomán nemcsak a bizonytalanok táborából, hanem a jobboldalra voksolók közül is egyre többen emlékeznek úgy, hogy valójában az MSZP-re adták szavazataikat. Ehhez jön hozzá az a jelenség is, hogy az MSZP népszerűsége most már nemcsak a nagyváro-
sokban, hanem a falvakban is erősödött, míg a jobboldal támogatottsága elsősorban a vidéki, falusi választók között tartja magát – állítja Karácson Gergő.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője három indokot nevez meg, amelyek szerinte a mostani mérési adatokat alátámasztják. Az első magában a jelenlegi politikai helyzetben keresendő. A politikai nyelvezetben ezt az időszakot az új kormány és a közvélemény mézesheteinek nevezik, ekkor minden kormány népszerűsége általában emelkedni szokott. Ami miatt ez mégsem elegendő ok és magyarázat – ugyanis ebbe a mézbe elég sokan igyekeztek epét keverni – az az, hogy nagy ellenszélben kellett bizonyítani a kormánynak, és ezt úgy látszik, becsülik a választók. A másik ok az ellenzék szerepe – magyarázza a politikus. Vélhetően az is közrejátszott a párt népszerűségének emelkedésében, hogy az emberek ilyenkor összehasonlítják a pártok teljesítményét. Az ellenzék hihetetlen szerepzavarban, úttévesztésben, útkeresésben van, olyan komoly politikai hibákat követett el, mint például azt, hogy megkísérelte a politika súlypontját a parlamenten kívülre helyezni, civil mozgalmaknak álcázott politikai csoportokat hozott létre a demokrácia bevett formái helyett. Itt kell megemlíteni a bumeráng-effektust, amely – Lendvai szerint – az ügynökügyekben ütött vissza a Fideszre. E "segítség" nélkül talán nem lenne ekkora az MSZP támogatása. "Ez a népszerűség nem jött volna létre, ha nincs a Fidesz" – foglalja össze a fentieket Lendvai Ildikó. Természetesen – és ez már a harmadik ok, amely a közvéleménykutató cégek adatait magyarázza a frakcióvezető szerint – mindehhez hozzájárul a kormány "remek teljesítménye" is, és az a felismerés, hogy nem politikai intézményrendszert kezdtek el kialakítani, hanem "mindenki számára jól érthető jóléti rendszerváltást" valósítottak meg.
Fritz Tamás politológus szintén arra a tendenciára hivatkozik, amely szerint a mindenkori választások után a győzteshez pártolnak a választók: "Ez így volt 1998-ban is, amikor nyáron a Fidesz népszerűsége növekedett nagymértékben. Ennek politikai, pszichológiai oka van. Ebben a mentalitásban nincs semmi különös. Aki győz, abban bíznak az emberek. Ne felejtsük el, hogy paradicsomi állapotokat teremtett az MSZP vezette kormány" – állítja a szakember, hozzátéve: "Osztogatnak, osztogatnak és osztogatnak." A nyugdíjasok, akik két és fél millióan vannak, kapnak egyszer 19 ezer forintot, és égbe szökik a lelkesedésük; a béremelések, a különböző szociális csomagok szintén hatnak – mondja Fritz, miközben felhívja a figyelmet, hogy ez csupán egy rövid időszak a kormányzat négy évéhez viszonyítva. Természetesen a politika mindig a hatás-ellenhatás rendszerére épül, így az ellenzék jelenlegi küszködése is a kormánypártok malmára hajtja a vizet. A Fidesz egy vereség utáni sokkállapotban van, nem sikerült magukhoz térniük, nem találták meg ellenzéki szerepüket. Váratlanul és készületlenül érte őket a vereség, ezért húzódik ilyen sokáig a talpra állásuk. Magyarul: nincs ellenfél a palettán – összegzi mondanivalóját a szakember. Fritz szerint a rossz kommunikáció eredménye, hogy a választók nem értették meg az ügynökügy mélységeit, de ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen mindenki, aki abban az időszakban élt, valamilyen módon érezhet lelkiismeret-furdalást, és szeretné a "múlt hozadékán minél előbb túltenni magát".
A Medián listája
| Pártok | Teljes népesség | Biztos szavazók | ||
| július | augusztus | július | augusztus | |
| MSZP | 37 | 45 | 52 | 60 |
| Fidesz-MPP | 31 | 25 | 41 | 32 |
| SZDSZ | 3 | 3 | 4 | 4 |
| MIÉP | 1 | 1 | 1 | 2 |
| MDF | 1 | 1 | – | 1 |
| Centrum-Párt | 1 | 1 | 1 | 1 |
| Munkáspárt | 1 | – | – | – |
| FKgP | – | – | 1 | – |
| Nem-tudja | 17 | 18 | – | – |
| Biztosan-nem-szavaz | 8 | 6 | – | – |
| Kormánypártok-együtt | 40 | 48 | 56 | 64 |
| Parlamenti ellenzék együtt | 34 | 26 | 41 | 33 |
2002. 08. 29. (VI/35)
