Városnéző busz a Néprajzi Múzeum előtt. Üresjárat Fotók: Somorjai L.
Az ország turisztikai szempontból való reklámozása az állami tulajdonú Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) feladata. A Heteknek egymástól függetlenül két szakember is bírálta az rt. elmúlt évekbeli tevékenységét. (Az elmúlt hetekben egyébként új vezetőt neveztek ki a cég élére.) Wolff Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke szerint a turizmusból nem lehet hasznot termelni úgy, hogy az ország nem költ marketingre. Míg más, "turizmusban sikeres nemzetek" a GDP 1–1,5 százalékát költik országuk reklámozására, addig Magyarország esetében jó, ha 0,5 százaléknyi ez az összeg. Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, hogy az MT Rt. elmúlt évekbeli tevékenysége nem volt hatékony. Wolff Péter szerint ennek az a következménye, hogy jelenleg nemhogy felkapottnak, hanem "jó helynek" sem számít nemzetközi szinten Magyarország.
Molnár Gabriella elmondta: "Magunk sem tudjuk teljesen az okát a visszaesésnek, ezért több tényezőt szoktunk megnevezni." Egyrészt az euróval szemben erős forint miatt a német vendégeknek drágább lett Magyarország. Ráadásul Németországban általános visszaesés tapasztalható a turizmus területén, a németek "ártudatosan" döntenek, azaz spórolnak. Másrészt a szeptember 11-ei terrorcselekmények miatt a világban a biztonságosabbként reklámozott hazai turizmus irányába mozdult el a fogyasztás. Kevesebbet utaznak az emberek, inkább az országukban maradnak, ezért általánosságban enyhe visszaesést állapított meg a világ turizmusában a Turisztikai Világszervezet (WTO) is. (A szervezet jelentése szerint 1982 óta először fordult elő ilyen viszszaesés.)
Érdekes jelenség, hogy miközben ennyire "megtorpant" – ha válságról még nem lehet beszélni – ez az iparág, addig azok az állami vezetők, köztisztviselők – például államtitkár, helyettes államtitkár és turisztikai kht.-vezető –, akiknek ez a szakterületük, elérhetetlennek bizonyultak. Titkárságukon ugyanis a megkeresésünkkor azt a választ kaptuk: szabadságon vannak.
Balaton: általános apadás
Egyébként Budapest tartja még magát a legjobban. Hiszen a fővárosban "csak" 8-10 százalékos csökkenésről beszélnek a szakemberek, miközben a Balaton környékén egyes helyeken 50 százalékos visszaesést is prognosztizálnak. Ráadásul Budapest forgalmát még "megdobja" a Forma–1 utazó cirkusza, illetve szeptemberben egy tízezer fős vendégsereget jelentő diabétesz konferencia. Bár meglepő, de a Sziget Fesztiválnak nincs mérhető hatása, mivel a "szigetelő" fiatalok nem a szállodákban szállnak meg. Költeni is csak a tett helyszínén költenek, a buli végén pedig azonnal hazaindulnak.
Nézzük a részleteket. A magát a Balaton fővárosaként aposztrofáló Keszthelyen mintegy 20-30 százalékos csökkenést érzékelnek a vendégforgalom tekintetében. A szobakiadóknál eluralkodni látszik a pánik, ami magával hozza azt is, hogy igyekeznek egymás alá menni áraikkal. Míg a szezon elején egységesnek látszott a 10 euró/fős tarifa, ez mára tarthatatlannak bizonyult: 8 euró az átlag, de van, aki 5 eurós ajánlatával próbálja "megcsípni" magának a turistákat. "Ilyenkor lép életbe az, hogy a vendég nevet a markába, és azt mondja, nem vagyunk normálisak. Hiszen ő nagyon jól tudja, hogy kifizette volna a 8 eurót is" – mondja Zentai József, a Keszthelyi Szobakiadók Szövetségének elnöke, aki egyébként tapasztalatai alapján közepesnek ítéli az idei nyarat. "Nem lesz olyan, mint a tavalyi, de legalább végre megindult a forgalom" – teszi hozzá. Elmondása szerint egyébként idén szélesebb lett a hozzánk látogató külföldiek palettája: a németek, hollandok mellett feltűntek a dánok, az angolok, sőt, egyes dél-kelet ázsiai országokból is érkeztek szép számmal.
A szállodákban, ahol 10-20 százalékos visszaesésről számolnak be, akciókkal igyekeznek megnyerni a vendéget; négy és ötcsillagos hotelekben 50–68 euró között kaphat egy fő szobát reggelivel most, a főszezon idején.
Siófokon, "a Balaton nyári fővárosában" szomorúbb a helyzet. Amint Halász Klárától, a helyi Tourinform iroda vezetőjétől megtudtuk, 30-40 százalékos csökkenést tapasztaltak a déli parton. A várost egyébként jellege miatt a fiatal, 18–25 éves korosztály részesíti előnyben, és ezt érzékelik a kereskedelemből, szolgáltatásokból élők: ez a korosztály ugyanis erre a célra nem igazán áldoz, legalábbis nem a nyaralása idején. Halász Klára szerint nem igaz az az állítás, hogy sokan abból a pénzből, amit itt költenének el, inkább valamelyik tengerpartra mennek. Mint mondja, bár a szálláshelyek árai hozzávetőleg azonosak Spanyolországban, Olaszországban, a kapcsolódó szolgáltatások – így például az étkezés – jóval drágábbak.
"Tíz éve hangsúlyozzuk, hogy a balatoni idegenforgalom fejlesztéséről, minőségivé tételéről átgondolt, és a térség egészét felölelő koncepcióra van szükség, ehhez képest azóta még semmit sem sikerült előrelépni" – mondta el kérdésünkre dr. Varga László, a szállodaláncáról nevezetes Danubius Rt. Hévíz-Balaton Területi Igazgatóságának üzletfejlesztési és marketing igazgatója. – Állítom, hogy a Balaton és környéke látnivalóit, kulturális örökségét tekintve semmivel sem marad el akár a Bodeni tó, akár a Garda-tó mögött; egyszerűen csak nem tudjuk jól eladni. Nincs országmarketing, nincs városmarketing, a területi vásárokon nem érzékelhető a szándék, hogy ez a térség egy irányba törekedne. Keszthely és Hévíz erre egy "jó" példa: meggyőződésem, hogy ezeket az üdülőhelyeket sokkal drágábban lehetne eladni, csak végre fel kellene tenni a kérdést: mennyi turista elég? Nem biztos, hogy tömegeket kell várni: a minőségre kellene törekedni. Nagyobb önvizsgálatra, és professzionális értékesítési stratégiára van szükség. Véleményem szerint egyébként a turisták számának csökkenése még néhány évig tendencia lesz: ezt az a vállalkozás, vállalat éli túl, amely kellően tőkeerős, megfelelő szakmai tudással rendelkezik, és minőségi szolgáltatást nyújt. Az egyedüli eszközként hozzá nem értő módon alkalmazott árlehajtó stratégia pedig egyszerűen öngyilkosság.
Wolff Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke is úgy érvelt: a balatoni turizmust újra kellene gondolni, mert Horvátország, Szlovénia és Görögország tengerpartjai jelentős előnybe kerültek.
Egyközpontú turizmus?
Wolff Péter szerint már-már egyközpontú turizmusról lehet beszélni, hiszen Budapest forgalma nem csökkent akkorát, mint a vidéki kiemelt körzeteké. A befektetések területén is a legtöbb építkezés itt történik, a szállodakínálat a következő években is bővülni fog. A tervek szerint idén adják át a Corinthia Royal Hotelt és a Gresham luxusszállodát, de következő években is újabb szállodák készülnek el.
A szakértő szerint ennek ellenére a főváros sem ülhet a "babérjain", mivel több területen is változtatásokra lenne szükség. Egyrészt tragikus az úthálózat állapota, másrészt a 1750 ember befogadására alkalmas Budapesti Kongresszusi Központot leszámítva nincs megfelelő konferenciaépület a fővárosban. A szövetség elnöke szerint sokáig nem tartható, hogy például a "tízezres" diabétesz konferencia – az arra nem teljesen alkalmas – Hungexpón kerül kényszerűségből megrendezésre. Idővel, ha nem történik minőségi változtatás, ezeket a konferenciákat nem Budapestre fogják szervezni.
Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke a problémák közé sorolta, hogy az utak mellett felhalmozódó szeméthegyek, az aluljárókban és a forgalmas helyeken kéregető hajléktalanok balkáni hangulatot közvetítenek. Ugyanez, a kultúrsokk okozására alkalmas helyzet alig kétszáz kilométerrel tőlünk, Bécsben, nem riogatja a turistákat.
Bécs másban is tükröt tart Budapestnek. Ott egyes múzeumok a turisták miatt éjjel is nyitva tartanak, számtalan kulturális program várja az odalátogatókat, miközben a magyar főváros kulturális programajánlata Bécshez képest egyre szürkébb és laposabb évről évre.
2002. 08. 09. (VI/32)
