A szerbiai elnökválasztás első fordulóját Vojiszlav Kostunica jelenlegi jugoszláv államfő nyerte a voksok 31,2 százalékával. A második helyen Miroljub Labusz külgazdasági kapcsolatokért felelős szövetségi miniszterelnök-helyettes végzett, a voksok 27,7 százalékával. A harmadik helyezett a Nyugat meglepetésére a hírhedt Vojiszlav Seselj radikális pártvezér lett, aki a szavazatok 22,5 százalékát tudhatta magáénak. A többi nyolc elnökjelölt messze lemaradt az első három politikus mögött. A szavazatokat összesítve könnyen látható, hogy a nacionalizmus még mindig sokkal erősebb az országban, mint a nyugodtabb hangok.
Seselj vajda elhíresült nagy-szerbiai ideáját már nagyrészt ismeri a nagy nyilvánosság. Ezzel szemben kevésbé ismert tény, hogy a mérsékeltebb Kostunica sem mindenben felel meg az európai politikusok által elvárt vezetői modellnek. Talán nem véletlen, hogy támogatottsága ennek megfelelően szinte csak Milosevics megbuktatásáig és kiadatásáig tartott – amit természetesen éppen a jugoszláv elnök hátráltatott.
A területenkénti arányok azt mutatják, hogy nem mindenhol győztek a nacionalista erők. Belgrádban 55,9 százalékos volt a részvétel, az első helyezett Kostunica lett; a Vajdaságban 57 százalékos volt a részvétel, itt Labusz győzött, míg Koszovóban 46,5 százalékos részvétel mellett Seselj lett az első.
Az október 13-án esedékes második választási fordulóban Vojiszlav Kostunica és Miroljub Labusz között fog eldőlni az elnöki szék sorsa. A haladóbb, liberális erőktől biztosan erős kampány várható az ország jövőjét Európában elképzelő Labusz mellett, de jelenleg szinte biztos, hogy Seselj hívei inkább Kostunicát támogatják majd. Akik a bukott jelöltek hívei közül egyáltalán elmennek szavazni, nagyobb százalékban szintén Kostunica-szavazók lesznek. A kérdés valójában az: meglesz-e a második fordulóban is megkövetelt minimális részvételi arány. Ha igen, akkor inkább Kostunica győzelmét lehet előrevetíteni.
Kostunica szerint a szerbek nemmel szavaztak a szélsőségesekre, és itt nemcsak Seseljre célzott, hanem Labuszra is. Szerinte a második fordulós ellenfele szélsőségesen kiszolgálja a Nyugat érdekeit, és nincs tekintettel az ország valódi szociális és gazdasági érdekeire.
Labusz érdekes személye a mostani választásnak: szinte az ismeretlenségből indult, és egymillió szavazatot tudott megszerezni. Mindenképpen az ő érdeke is egy érvényes második forduló, hiszen ezzel a saját népszerűségét is megerősítheti. Bár közte és az első helyezett Kostunica között az első forduló után alig százezer szavazat volt, megfigyelők szerint ez nem jelenti azt, hogy győzni fog.
2002. 10. 04. (VI/40)
