Heroin a hétköznapokban: a kábítószeres számára nem léteznek jogszabályok. Anyagelvűség Fotó: Reuters
A legutóbbi, 1999-es drogtörvény-szigorításról is megoszlanak a vélemények: az akkori jogalkotók szerint, miközben sikerült csökkenteni a fogyasztók számát, nőtt az eljárás alá vont terjesztők és kereskedők aránya. A cáfolat úgy szól, hogy valójában csak pitiáner terjesztőket sikerült elkapni, igazi nagy hal nem akadt horogra, ráadásul a törvény szigora miatt sok rászoruló nem mer orvosi segítséget kérni, és sok meggondolatlan tizenéves élete törhet ketté akár egyszeri drogfogyasztás miatt is. Éppen ezért Bárándy Péter igazságügy-miniszter – a büntető törvénykönyv módosításával – enyhíteni kívánja a szankciókat. Az ellenzék értelmezésében ugyanakkor a koalíció ezzel rászabadítja a dílereket az iskolákra, és közvetve a kábítószerek kipróbálására bátorítja a közép- és felsőoktatási intézmények tanulóit.
Gusztos Péter szabaddemokrata képviselő szerint megbukott Európa legszigorúbb drogtörvénye: az 1999-es módosítás után megnégyszereződött azoknak a fiatalkorúaknak a száma, akik kábítószerrel való visszaélés miatt előzetes letartóztatásba kerültek, ráadásul harminc százalékuk fél évnél több időt töltött rács mögött. A letartóztatott fiatalok hatvan százaléka büntetlen előélet? diák vagy munkahellyel rendelkező személy volt. "A magyar társadalom azt gondolja, hogy a »drogos« kifejezés egy heroinista fiatalt jelent, aki rabol, hogy heroint fogyaszthasson, és fiatalon meg fog halni a szenvedélybetegsége miatt. Ezzel szemben a magyar drogfogyasztók több mint 90 százaléka alkalmi marihuánafogyasztó, aki nem lop, nem rabol, nem követ el erőszakos bűncselekményt, és aki nem fog ebbe belehalni. Ennek a 90 százaléknak a jelentős része életében egyszer vagy kétszer kipróbálja a marihuánát, és aztán elhagyja. Mi arról beszélünk, hogy ezeket az embereket nem szabad tizenhat évesen kilökni az iskolából, és előzetes letartóztatásba helyezni."
2002. 11. 29. (VI/48)
