László Csaba pénzügyminiszter. Gyakorlott költségvetés-készítő Fotó: Vörös Szilárd
Az Orbán–Torgyán-kormány "vívmánya", a kétéves költségvetés emléke a napokban újra körbelengte a parlamentet. László Csaba pénzügyminiszter – talán hivatalból is – átláthatatlannak és alapjaiban megdőltnek titulálta, és nem véletlen, hogy az ellenzék soraiból hasonló jelzőkkel illették a most születőben levő jövő évi költségvetést.
A túlköltekezés ára
Már az egyszer? háziaszszony is kívülről fújja, hogy az idén rekord magas lesz az államháztartás hiánya. A novemberi adatok szerint 2,7 milliárd euró a deficit, ami háromszorosa a tavalyinak. Mi duzzasztotta fel a hiányt, és milyen következményekkel jár mindez?
A rekord hiány a leköszönő és az újonnan belépő kormány közös "szüleménye". Az Orbán-kormány utolsó hónapjainak költekezése nyomán már meredeken emelkedni kezdett az államháztartás hiánya, hiszen az év első hónapjaiban 170 milliárd forinttal költekeztek túl. Az új kormány száznapos programja ígérethalmazának teljesítésével további 200 milliárdot meghaladó kifizetés lépett fel. Így ketten együtt 400 milliárddal tetézték a deficitet. De a bürokratáknak nem csak a "túlnőtt" hiány okoz fejfájást, mert a deficit megugrásához az uniós normák bevezetése is hozzátette a magáét. Megváltozott ugyanis a könyveléstechnika, több olyan – néhány tízmilliárdos – tételt vezettek át, amely eddig nem a megfelelő helyeken szerepelt, tehát létezett, de nem volt kimutatható. Az államháztartási hiányt ma már nemzetközi szinten is elfogadott számítások szerint könyvelik, ami – a számok szintjén legalábbis – rosszabb összképet ad.
Az extra hiányt természetesen pótolni kell. A jövő évi költségvetést elkészítő bürokraták szeme előtt az a bűvös limit lebegett, amelyet a kormányzat megszabott: jövőre a deficit nem lehet több, mint a GDP 4,5 százaléka. A hiány betöméséhez több lehetőség is elképzelhető, úgymint külföldi hitel felvétele, privatizáció, állampapírok kibocsátása. A kormány ez utóbbi kettőt választotta. A költségvetés készítői a 4,5 százalékhoz mint kritériumhoz szabták a bevételi és a kiadási összegeket. Ennek megfelelően a jövő évi büdzsé meglehetősen spórolós. Leáll az autópálya- autóútépítés, kimaradt a 4-es metró építésére szánt összeg is, nem emelkedik a minimálbér, a reálbér-növekedés is alacsony szinten marad.
Az ellenzéki pártok mellett a gazdaságkutatók egy része is felhívta a kormány figyelmét arra, hogy nem megalapozottak a költségvetés alap-tételei. Túlzónak tartják a gazdaság jövő évi tervezett növekedését. A kormány arra számít, hogy a kisebb hullámvölgy után 2003-ban újra beerősít, és a gazdaság növekedési üteme elérheti a 4–4,5 százalékot. A gazdaságkutatók szerint viszont már az örömre adna okot, ha megütné a 4 százalékot. Hasonlóképp pesszimistán vélekednek az államháztartási hiány lefaragásáról is: a kormány az idei 8,5 százalékos deficitet 4,5 százalékra igyekszik leszorítani, de a szakértők szerint ez megvalósíthatatlan. Abban az esetben viszont, ha nem teljesülnek a kulcsszámok, nem a tervezett szerint alakulnak a bevételek, tovább romlik a gazdaság egyensúlya, további növekedésnek indul a hiány, ami hosszabb távon komoly következményekkel jár mind a kormányzatra, mind a vállalkozókra, mind a lakosságra nézve. Varga Mihály volt pénzügyminiszter biztosra veszi, hogy jövőre pótköltségvetést kell készíteni. Molnár László MSZP-s képviselő, a költségvetési bizottság tagja politikai hecckampány részének tartja Varga kijelentését, szerinte megvalósítható a deficit 4,5 százalékra való csökkentése, hiszen a 8,5 százalékos hiányból 3,5 százalék egyszeri kifizetést jelent, a fennmaradó 5 százalékot pedig le lehet szorítani a tervezett szintre.
Spóroló bürokraták
Arra a kormány is hamar rájött, hogy sokáig nem lehet a nagyvonalú gentlemant játszani. Ez Magyarország.
A kampányolás hevében tett ígéretek beváltása után meglehetősen össze kell húzni az országra méretezett nadrágszíjat. Bár (a kétéves költségvetés miatt) az idei és a jövő évi költségvetést összevetni olybá tűnik, mint egy alma és egy körte összehasonlítása, mégis kitetszik, a Pénzügyminisztérium bürokratái meglehetősen spórolósan tervezték a jövőt. A minisztériumok költségvetése – kevés kivétellel – csak a kötelező tétellel, azaz az ősszel felemelt bérek tételeivel bővül. Ettől jelentősen eltér a honvédelmi tárca, hiszen a Nato-követelmények teljesítésére hivatkozva 45 milliárddal nő a keret, ugyanakkor másfél ezer fő leépítése szerepel a terveik között. Jövőre több jut a közoktatásra, de csökken a kutatásra és a beruházásokra fordítható összeg. A kiemelt felsőoktatás beruházásai ugyan
jövőre is folytatódnak, de minden más tervezett felújítás, beruházás elmarad. Jelentősen, 5,4 milliárd forinttal nő ugyanakkor a határon túl élő diákok oktatására szolgáló keret. Csehák Judit az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium első embere elégedettnek tűnt, amikor bejelentette, 115 milliárd forinttal több pénzzel gazdálkodhat jövőre. Ebből a szűrőprogramokra 2 milliárdot, a sürgősségi ellátásra pedig, mentőautók beszerzésére további 2 milliárdot fordítanak, míg a szociális ellátásra 196 milliárd forint jut.
Dávid Ibolya és Varga Mihály a parlamentben. Nem hisznek a számoknak Fotó: Vörös Szilárd
2002. 12. 06. (VI/49)
