Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal létrehozásáról döntött a kormány. A hivatal az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások adminisztrációján kívül a tényleges kifizetéseket is intézi majd. A hivatal létrehozásáról intézkedő kormányrendelet július 1-jével lép hatályba, és ugyanezen a napon adja ki a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az intézmény alapító okiratát. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az agrártárcán kívüli önálló szervezetként jön létre, s országos hatáskör? központi hivatalként működik majd. Irányítását az agrárminiszter látja el, és a kormány felügyeli.
Az EU-költségvetés több mint felét kitevő agrár- és vidékfejlesztési támogatások lehívásához az unió előírja egy nemzeti kifizető intézmény létrehozását, amely kapcsán többszörös biztonsági garanciákat követel.
(Cserbenhagyott ország. Hetek, 2003. május 23.) A héten hozták nyilvánosságra azt az Európai Bizottság által készített monitoring jelentést, amely mezőgazdaságot és a pénzügyi ellenőrzést tartja az EU-tagságra való felkészülés legneuralgikusabb pontjának. A jelentés kiemeli a közösségi agrártámogatásokat intéző kifizető ügynökség és a közvetlen kifizetések intézményi keretének számító Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) felállítását. A rendszer feladata, hogy a termelők közvetlen támogatásra szóló igényléseinek adatait sorról sorra összevesse az állatnyilvántartás, a földkataszter és a gazdaregisztrációs adatbázisban szereplő információkkal. Ha ez a rendszer nem működik, illetve az unió nem hitelesíti, akkor az ország nem tud részesülni a támogatásokból. A rendszer működéséhez komoly informatikai bázisra és saját fejlesztés? szoftverre van szükség, emellett pontosan működnie kell a különféle alapadatbázisoknak – például a földnyilvántartásnak –, amelyek szakértők szerint jelenleg "nem működnek tökéletesen". A Financial Times gazdasági napilap Magyarországról szóló melléklete kritikusan szól a "magyar puszta" esélyeiről. A Gazdák drámai következményekkel néznek szembe címet viselő írásukban ironikusan jegyzik meg, hogy a kifizető intézménnyel kapcsolatban a magyar tervek "nagyon ambiciózusak". Egy EU-tisztviselőre való hivatkozással egyenesen problémásnak nevezik a támogatások lehívásának a lehetőségét, ami miatt késedelmet szenvedhetnek a gazdák.
Gregor Kreuzhuber, Franz Fischlernek, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosának – "miniszterének" – szóvivője a Heteknek elmondta, hogy a csatlakozásig fennmaradó hónapok alatt még bőven lesz tennivalója a magyaroknak az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer létrehozásában. "Ez elengedhetetlenül szükséges az uniós mezőgazdasági támogatások folyósításához" – szögezte le a szóvivő, hozzátéve, hogy az uniós pénzek folyósítása mind a magyar fél, mind az Európai Unió érdeke. "Az Uniónak is érdeke, hogy elköltse ezt a pénzt, az ehhez szükséges intézmények kialakítása azonban már belső feladat. Minden technikai segítséget megadtunk hozzá, elvégezni azonban nem tudjuk Magyarország helyett" – fejtette ki Kreuzhuber. Elmaradása egyébként a többi tagjelölt országnak is van, legelőrébb Szlovénia tart, de tennivalója még mindenkinek akad. "A feltételek teljesíthetőek, nem látszik pontosan, mi az oka a lemaradásnak, nyilván Brüsszelből ezt nehéz is megmondani. Mindenesetre 2004-ig teljesíteni kell a feltételeket, máskülönben nem tudjuk folyósítani a pénzeket Magyarországnak."
A témával Magyarországon, úgy látszik, hogy kevés helyen kívánnak mélységében foglalkozni. A Pénzügyminisztériumban arra a kérdésünkre, hogy milyen koncepcióval rendelkeznek arra az esetre, ha az úgynevezett kifizető ügynökség felállításával kapcsolatos aggodalmak megvalósulnak, s nem sikerül – részben vagy egészben – akkreditáltatni az új intézményrendszert, azt a választ kaptunk, hogy a "PM nem tart a folyamat elhúzódásától vagy esetleges eredménytelenségétől".
Medgyasszay László MDF-es honatya, az Antall-kormány egykori mezőgazdasági államtitkára arra a felvetésünkre, hogy mi történik akkor, hogy ha nem sikerül az intézményrendszert az EU számára elfogadható színvonalúra fejleszteni, azt a választ adta: "a kérdés jogos, de ez a rémkép semmiféleképpen nem történhet meg, ne is fessük a falra". Az MDF-es képviselő arra azonban nem válaszolt, hogy miért nem történhet meg a borúlátó szcenárió, pedig azt elismerte, hogy "késve, a 25. órában vagyunk".
Az egykori államtitkár inkább attól tart, hogy az úgynevezett kifizető ügynökség – a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – "túlnövi" magát, és a mezőgazdasági minisztérium elveszti a jelentőségét, a magyar agrárpolitika a függetlenségét. Magyarán Brüsszelből irányítják a hazai mezőgazdaságot. Egy, a Heteknek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő agrárszakember szerint ez már az unió jellegéből adódóan is nagyobbrészt így fog történni.
Pásztohy András országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság szocialista alelnöke szintúgy tisztában van azzal, hogy rohammunkában kell létrehozni az uniós támogatások átvételéhez szükséges intézményrendszert. Mint mondta: négy év elvégzetlen munkáját egy év alatt kell bepótolni. Ennek sürgetésére egy munkacsoportot is létrehoztak, amelynek elnökhelyettese volt, s amely ugyancsak megállapította: óriási az előkészületek lemaradása.
Medgyasszay szerint egyszer? dolog visszafelé mutogatni, de nem korrekt. Az agrárpolitikus azt elismerte, hogy az előző ciklusban a Sapard Iroda (A Sapard egy olyan előtámogatási alap, amelyet azért hoztak létre, hogy a leendő tagállamok ezen tanulják meg az uniós metódusokat.
– szerk.) tevékenysége kapcsán lehet kritikákat megfogalmazni, de szerinte az érdemi munkát akkor lehetett elkezdeni, amikor már véglegessé vált a csatlakozás. És ez a jelenlegi kormány ideje alatt történt, így a felelősség elsősorban a jelenlegi kormányé. Pásztohy András rezignáltan optimistán nyilatkozott arról, hogy időre elkészül-e a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium. "El kell készülnie, mert különben fejek fognak hullani"
– tette hozzá.
A középmezőny alja
2003. 05. 30. (VII/22)
