Valery Giscard d\'Estaing, az Európai Konvent elnöke megnyitja a testület soros ülését Brüsszelben. Vallássemleges alkotmány Fotó: AP
A dokumentum máris heves belpolitikai vihart kavart Nagy-Britanniában. Az egykori francia elnök, Valery Giscard d\'Estaing vezetése alatt készített dokumentum néhány kitételével kapcsolatban a britek EU-szinten is aggodalmuknak és tiltakozásuknak adtak hangot. Bár ennek hatására az unió alkotmányos jövőjéről tanácskozó konvent elnöke figyelembe vette a "britek érzékenységét", és több ponton is módosította a tervezetet, a brit munkáspárti kormánynak otthon még így is közelharcot kell vívnia az euroszkeptikusok táborával.
Tony Blair személyes találkozó keretében vitatta meg Giscard d\'Estaing-nel, mely pontok tekintetében kívánja a brit álláspont maximális figyelembe vételét. Ezek alapján a tervezet szövegéből kihagyták a Blair által kifogásolt "föderációs" kifejezést, és elvetették az unió átnevezésének gondolatát is. Így tehát az Európai Unióból nem lesz "Egyesült Európa" vagy "Európai Egyesült Államok", amely elnevezések a britek szerint már önmagukban is egy új szuperhatalom létrejöttét jeleznék.
A szigetország örömére nem lesz uniós szint? adóharmonizáció sem, a tagállamok így nem kényszerülnek majd nemzeti adópolitikájuk feladására. Szintén megmarad a kül- és biztonságpolitika feletti nemzeti ellenőrzés, ami a britek számára kulcsfontossággal bír, hiszen maga Tony Blair is úgy nyilatkozott, hogy ennek elvesztése már komoly alkotmányos változást jelentene országa számára. Egy ilyen változás ugyanis megköthetné a britek kezét olyan kérdésekben, mint például az iraki válság ügye volt, amelynek során felszínre jöttek az unión belül lappangó érdekellentétek.
Miközben az euroszkeptikus brit sajtó az integráció elmélyítése ellen teszi le voksát, a kormány rémhírek és szemenszedett hazugságok terjesztésével vádolja az ellenzéket. A toryk szerint ugyanis a tervezet a "brit életformát és szuverenitást" alapjaiban befolyásoló reformokat javasol, amelyek törvénybe iktatása előtt népszavazás kiírására van szükség. Ezt a kormány elutasította, ám az ellenzék kijelentette: ha ez a feltétel nem teljesül, a tervezetet a Lordok Házában megvétózzák.
A munkáspárti vezetés szerint azonban a reformok nem járnak nagy horderej? alkotmányos változásokkal, ezért a népszavazásra nincs szükség. Szerintük az unió bővítésének sikeréhez szükségesek az EU intézményrendszerének korszerűsítésére irányuló reformok, amelyek végrehajtása pedig nem népszavazás kérdése.
A toryk érvelése szerint a szerződéstervezet felborítja a tagországok partneri viszonyát, a nemzetek Európáját, és olyan jogi személyiséggel rendelkező politikai szervet hoz létre, amelynek megvan a maga elnöke, külügyi képviselője, alkotmánya, vannak érvényesíthető jogai, és amely ellenőrzést gyakorol még a belpolitikai ügyek felett is. Az ellenzék úgy véli, ezek egy olyan új szuperhatalom ismertetőjegyei, amely egyre nagyobb hatalmat kíván elvonni az egyes tagállamoktól, és azt "türannosz módjára Brüsszelben akarja koncentrálni". Jack Straw brit külügyminiszter azonban – megerősítve a kormány álláspontját – ezt az érvelést abszurdnak nevezte, és továbbra is kitart amellett, hogy a javasolt reformok nem olyan nagy horderejűek, hogy azok miatt népszavazást kelljen kiírni.
2003. 05. 30. (VII/22)
