A magyar útlevél százezrek számára csak vágyálom. Új kezdeményezés a Vajdaságból Fotó: MTI
A kettős állampolgárság kérdését eddig a Szerbia-Montenegróban élő magyarok – a baloldaliak szerint – "Fidesz-bérenc" szervezetei szorgalmazták, de sokáig ez az ügy nem volt a vajdasági magyarok politikai életének középpontjában. A fordulatot a magyar és a szerb miniszterelnök júniusi találkozója hozta. Külügyi forrásból úgy értesültünk, hogy a megbeszélések hivatalos részén nem esett szó erről a kérdésről.
A megbeszélések utáni sajtótájékoztatón tette fel ezt a kérdést váratlanul egy újságíró. Zoran Zsivkovics, Szerbia miniszterelnöke erre úgy válaszolt, hogy "Mi Jugoszláviaként, később Szerbia és Montenegró államközösségeként, illetve most már
Szerbiaként is, kezdeményeztük a kettős állampolgárságról szóló törvényt és meg is hoztuk azt. Én nem látom annak semmilyen akadályát, hogy a kettős állampolgárságot megadják a magyaroknak."
Mind bal-, mind jobboldalon egyértelműen megkomponáltnak tartják a kérdésfeltevést, aminek az lett a következménye, hogy újra napirendre került a kettős állampolgárság ügye. Hiszen ezt követően öt vajdasági magyar szervezet – amelyek egyébként állandó vitában állnak egymással – levelet írt a magyar miniszterelnöknek, hogy Magyarország tegye lehetővé a kettős állampolgárságot.
A fő indokuk az, hogy 2003. november 1-jétől Magyarország az Európai Unió előírásainak megfelelően vízumkényszert vezet be Szerbia–Montenegróval és Ukrajnával szemben, amely jelentősen megnehezíti majd a határon túli magyarok kapcsolattartását az anyaországgal. Szlovákiával és Szlovéniával szemben ezt nem kell bevezetni, hiszen ezen országok is tagjai lesznek az uniónak. Romániával kapcsolatban az unió nem írja elő a vízum bevezetését. A vajdasági magyarok szerint azonban "a velük szembeni" vízumkötelezettség kikerülhető lenne, ha a magyar kormány bevezetné számukra a kettős állampolgárságot. Ráadásul ez megoldhatná azt a 2007-2008 "környékén" kialakuló helyzetet, hogy a Schengeni Egyezmény bevezetésével már Magyarország sem folytathat az uniótól eltérő vízumpolitikát. Ami azt jelenti, hogy nem teheti olcsóbbá vagy könnyen elérhetővé a vízumot, hanem az uniós árak (jelenleg 30-40 euró, ami például Ukrajnában egy havi kereset) és szigorú szabályok kerülnek bevezetésre. Például elsősorban egyszeri belépésre jogosító vízumot adnak ki, a meghatározott időre – fél vagy egy évre – szóló vízum megszerzése viszont nagyon komplikált. Ez az anyaországgal – ott élő rokonokkal, üzlettársakkal – történő kapcsolattartást nagyon körülményessé teszi.