Izrael-ellenes tüntetés Madridban. Bűnös ország? Fotó: Reuters
A közvélemény-kutatást az Európai Bizottság fennhatósága alatt működő Eurobarométer nev? intézet készítette. Az EU tagországaiban mintegy 7500 embernek tettek fel kérdéseket elsősorban az iraki háborúval kapcsolatban, de a felmérésben szerepelt egy olyan rész is, amelyben a válaszadóknak 15 felsorolt országról kellett megmondaniuk, veszélyt jelent-e szerintük a világbéke szempontjából. A legtöbben Izraelt tartották veszélyesnek, utána Irán, Észak-Korea és az Egyesült Államok következett, megelőzve Irakot, Afganisztánt, Pakisztánt, Szíriát, Líbiát, Szaúd-Arábiát, Kínát, Indiát, Oroszországot és Szomáliát, míg maga az Európai Unió a legutolsó helyen "végzett", vagyis az európai közvélemény az uniót tartja a legártalmatlanabbnak.
Leginkább a hollandok, az osztrákok, a luxemburgiak és a németek vélték úgy, hogy Izrael veszélyforrás, a franciák viszont kisebb arányban szavaztak igennel. Olaszország volt az egyetlen EU-tagország, ahol a többség nem Izraelre szavazott: itt a válaszadók 58 százaléka Iránt tette az első helyre, míg Izraelről csak 48 százalék vélte úgy, hogy veszélyt jelent. A felmérés eredményeinek elemzői szerint egyébként a műveltebb és képzettebb emberek nagyobb arányban tekintik Izraelt veszélyforrásnak: azok közül, akik 20 éves koruk után is tanulmányokat folytattak valahol, 66 százaléka húzta alá az igent Izrael neve mellett. A fiatalabb korosztály viszont inkább az Egyesült Államokat tartja veszélyesnek. Az International Herald Tribune szerint az eredmény nem meglepő: az európai felmérések általában ezt a képet mutatják. Már egy tavaly készített közvélemény-kutatás során is az derült ki, hogy a britek, olaszok, franciák és németek inkább a palesztinokkal szimpatizálnak, míg ezzel szemben az Egyesült Államokban a többség Izrael felé hajlik. Egyébként a megkérdezettek 80 százaléka szeretné, ha az unió intenzívebben részt venne a közel-keleti békefolyamatban, és a többség – mintegy 68 százalék – úgy véli, az iraki háború nem volt jogos. A résztvevők 58 százaléka szeretné, ha az ENSZ irányítaná Irak újjáépítését, és a többség ellenzi, hogy európai békefenntartókat küldjenek Irakba.
A Los Angeles-i központú Simon Wiesenthal Központ alapítója, Marvin Hier rabbi szerint a felmérés azt bizonyítja, hogy az unió állampolgárai "bevették" az Izrael-ellenes európai médiakampány állításait. A rabbi úgy véli, a "sokkoló eredmény, mely szerint Izrael a legnagyobb veszély a világbékére – méghozzá nagyobb veszély, mint Észak-Korea és Irán –, ellentmond a józan logikának, és olyan rasszista fantazmagória, amely azt mutatja, hogy az antiszemitizmus mélyen be van ágyazódva az európai társadalmakba, sőt napjainkban sokkal inkább, mint bármely más időszakban a második világháború óta". Hier szerint az egyetlen következtetés, amelyet Izrael mindebből levonhat, az, hogy az unió tagjainak nem szabad szerepet játszaniuk a békefolyamat irányításában.
Hasonlóképpen vélekedett Natan Saranskij, a Jeruzsálem és a diaszpóra ügyeiért felelős izraeli tárca nélküli miniszter is. Szerinte az a tény, hogy az európaiak többsége úgy véli, Izrael nagyobb veszélyt jelent a világbékére, mint a terrorizmust köztudottan támogató országok vagy a tömegpusztító fegyverekkel rendelkező diktatúrák, azt bizonyítja, hogy "az Izrael politikáját sokszor bíráló európai álláspont mögött egyszerűen antiszemitizmus rejlik. A múltban a világ problémáiért a zsidókat okolták, korunk »felvilágosult« nemzetei ugyanezt teszik most Izraellel" – tette hozzá Saranskij. A miniszter szerint az emberi jogi kérdések terén oly érzékeny Európai Uniónak fel kellene hagynia az Izrael-ellenes agymosással és rágalomhadjárattal, "mielőtt Európa újra visszasüllyed múltja legsötétebb bugyraiba".
Ugyanakkor Szilvan Salom, Izrael külügyminisztere tagadta azokat az állításokat, miszerint a felmérés eredménye Európa antiszemitizmusát bizonyítaná. Szerinte mindez csak azt tükrözi, hogy Izraelről jóval több szó esik az európai médiában, mint Észak-Koreáról vagy Iránról. Salom úgy véli, ezek a válaszok annak az európai – és azon belül is főként francia – törekvésnek az eredményei, mely szerint a kontinensnek ellensúlyt kell képviselnie az Egyesült Államokkal szemben. "Ez nem feltétlenül Izrael-ellenes vagy palesztin-párti állásfoglalás, hanem sokkal szélesebb kör? kérdés: Európa ki akarja fejezni eltérő véleményét, és hatalomként akarja látni magát." Salom szerint az eredmény azt is mutatja: Izrael eddig nem fordított kellő figyelmet Európára, míg a palesztinok sokkal több energiát fektettek abba, hogy pozitív kép alakuljon ki róluk a kontinensen. A miniszter úgy véli, a megfelelő PR-munka jobb eredményeket hoz majd, és optimistán tekint a közép- és kelet-európai országok EU-csatlakozására is, mivel szerinte azok sokkal kiegyensúlyozottabban állnak hozzá a közel-keleti kérdésekhez. Az AP értesülései szerint Izrael a közeljövőben az országot népszerűsítő kampányt kíván indítani Európában.
A közvélemény-kutatás eredményét több európai vezető is elítélte: Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök Ariel Saronnal folytatott telefonbeszélgetésében azt állította, "meglepődött és felháborodott" az eredmények láttán. Berlusconi szerint Európa elkötelezte magát a közel-keleti béke kialakítása mellett, és a felmérés nem tükrözi az európaiak igazi véleményét. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke aggasztónak tartja a válaszokat, hiszen azok egy előítélet továbbélését jelzik. Prodi szerint azonban ezt radikálisan el kell utasítani, és az antiszemitizmus iránt semmiféle toleranciát nem szabad tanúsítani Európában. Franco Frattini, Olaszország külügyminisztere azt nyilatkozta, a felmérés "félrevezető" eredményt hozott, és egy "komplex kérdés felszínes ismeretét" tükrözi, ami nem egyezik az unió Izraellel kapcsolatos álláspontjával. A kritikusok szerint azonban nem véletlen, hogy a felmérés zavarba ejtő eredményeit az EU csak némi huzavona után tette közzé, és érdekes tényező az is, hogy a rangsorolandó országok listáján ott szerepelt például Szomália, de nem volt benne a Palesztin Hatóság.
2003. 11. 07. (VII/45)
