Vlagyimir Putyin bejelenti pártja választási győzelmét. Nincs alternatívája Fotó: Reuters
A sok oroszban még mindig élénken meglévő erős vezér iránti vágy arra indíthatja az orosz elnököt, hogy az Oroszországban rövid múltra visszatekintő demokráciát az elnyomás irányába "fejlessze" tovább, ami évszázadokon keresztül jellemezte országa történelmét. Az Oroszországban öt napon belül elkövetett két súlyos öngyilkos merénylet hozzájárulhat a rendpárti orosz elnök hatalmának további erősödéséhez, illetve jövő márciusi újraválasztásához. Mindezek nyomán várhatóan olyan központosított állam jön létre, mely még kevésbé fogja megtűrni a tőle független személyiségeket és hatalmi központokat, legyen szó akár a Mihail Hodorkovszkij-féle olajmágnásokról, vagy éppen Csecsenföldről. Nem kedveznek az eredmények a nyugati értelemben vett civil szféra fejlődésének sem. Putyin nyilvánvalóan továbbra is törekedni fog a meggyengült orosz nagyhatalmi pozíciók erősítésére, azonban mindezt "irányított demokrácia" révén véli elérhetőnek.
Az oroszországi választásokat nyomon követő EBESZ szerint a választási folyamat
visszalépést jelentett Oroszország demokratizálásában, s az eredmények kihirdetésekor torzulások történtek. Bruce George, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke kifogásolta az "államapparátus nagyarányú felhasználását" az Egységes Oroszország támogatására. A sajnálatosan alacsony – 56 százalék körüli – részvétel sem vet jó fényt az oroszországi demokráciára: a több mint százmillió szavazásra jogosult jelentős része nyilvánvalóan kiábrándult a politikából. Külföldi elemzők szerint a rendszerváltás óta ez volt a legkevésbé demokratikus orosz választás. Borisz Kagarlitszkij, a Globalizációs Tanulmányok Intézetének igazgatója az Izvesztyijának kifejtette: az orosz politikai rendszer soha nem is volt igazán demokratikus, a mostani eredményekkel pusztán nyilvánvaló lett a rendszer autoriter volta.
A szavazást rendkívüli biztonsági intézkedések közepette bonyolították le, miután a múlt héten öngyilkos robbantók Dél-Oroszországban több mint negyven embert öltek meg egy vonaton. Csecsen szeparatistákra terelődött a gyanú ebben az esetben is, csakúgy, mint a választások utáni moszkvai merénylet kapcsán, melyet valószínűleg csecsen terroristanők követtek el politikai indítékból.
2003. 12. 12. (VII/50)
