1944. 04. 05. A sárga csillag napja! Már napokkal előre tudtuk, hogy kötelező lesz a csillag viselése. Rémesen fájt, de emelt fővel hordtuk. Büszke voltam arra, hogy zsidó vagyok. Volt egy felülvizsgálás, mindenkinek személyesen kellett megjelenni a községházán, adatainkat beírták, és megszemlélték viseljük-e a csillagot. Az ismerősök, ki részvéttel, ki szégyenlősen elfordulva, és volt, aki gúnnyal szemlélt bennünket. A másik nagy megaláztatás ugyanakkor volt. Tisztasági vizsga, tetűvizsgálat, borzasztóan bántó volt. Dr. K. volt megbízva ezzel. Ő a maga részéről nagyon kedvesen intézte, de a hivatalos formát meg kellett tennie.
Húsvét előtt házkutatás, az is igen finom formában zajlott le, minden baj nélkül. (
)
Jött az üzlet bezárása, az egyik jó barátunk költött föl reggel és újságolta, név szerint K. Béni, M. Etel. Jól jött hogy szóltak, akkor rémesen hatott ránk, és tényleg délután 4-kor lepecsételték az üzletet. A leltár csak pár hét után volt. Aztán jöttek a kerékpár, és fűrész beszolgáltatás. (
) Naponta a gettóról a hírek, hogy hol lesz, és kik kerültek családunkból már gettóba, és még más sok a hitsorsosaink közül.
Egyik este jött két elöljáró és csupán barátságból jöttek, és közölték velünk, hogy reggeltől kezdve nyolc órától tíz óráig hagyhatjuk el a lakást és senkivel nem beszélhetünk, csak zsidónak tekinthető egyénnel és hogy reggel ezt közhírré is teszik. Így is történt.
Egyik délután a csendőr járőr (mondta) a pusztán, hogy napok kérdése és elvisznek bennünket. Hazamentem és előkészítettem a szüleimet e fájdalmas dologra. Kedden este közölte velem a kulcsár, hogy menjek haza és reggel további intézkedésig ne fáradjak ki, ( ) én akkor már tudtam, hogy eljött a rettegett óra. Utána (06.07-én) reggel felmentem a községházára bejelenteni, hogy elküldtek a munkából, baj ne legyen belőle ( ) A főjegyző nem mondott mást ( ), tud róla, hogy elküldtek a munkából. "Menjen haza Irén." Most értem már, volt valami szomorú a hangjában és a tekintetében. ( ) mint űzött vad futottam ( ) haza. Nyugalmat erőltetve magamra kezdem, ne ijedjenek meg kedves, de pakolni kell, azonnal itt lesznek a csendőrök, pakolni és indulni kell.
2004. 04. 16. (VIII/16)
