Kuncze Gábor: Amióta sokkal erősebben hangsúlyozzuk a párt liberális voltát, nőtt a támogatottsága Fotó: MTI
– Beszélgetésünk időpontjában még folyik a vita a "voksturizmus" kérdésében, vagyis arról, hogy az európai parlamenti választásokon pártküldöttek ellenőrizzék külföldön szavazó honfitársainkat. Az SZDSZ milyen álláspontot képvisel az ügyben?
– Mi ezt a huszonegyedik században egy vállalhatatlan, abnormális megoldásnak tartjuk. Ott voltam azon a négypárti egyeztetésen, ahol az egyik ellenzéki honatya kijelentette: csak azt hiszi el, amit a saját szemével lát. Mert mi van akkor – kérdezte –, ha a leveleket felbontják, mire ideérkeznek? Az ellenzék egyébként már-már "fóbiásan" szajkózza a választási csalás vádját minden alkalommal. Jó, rendben van, mondtuk, akkor rendelkezésre áll az internet, azon keresztül is lehet voksolni. Jött az újabb kifogás: nem mindenki ért a számítógéphez, és különben is, mi arra a garancia, hogy a külföldön leadott szavazat hazaérve nem fog éppen az ellenkezőjére változni. Ekkor adtam fel a küzdelmet. Rájöttem, nem akarok senkit tovább győzködni. Az elektronikus szavazás feltételei megvannak most is, és csupán azért bukott meg a dolog, mert a Fidesz megakadályozta, hogy költségkímélő módon változzon a szabályozás. Ennek az a következménye, hogy a világ hetven városába utaznak három fős delegációk azért, hogy ellenőrizzék, vajon az összesen 2700 szavazat rendben beesik-e az urnába. Ez vállalhatatlan és számunkra elfogadhatatlan. Mi ezt annak idején nem szavaztuk meg, és már akkor bejelentettük, hogy az SZDSZ ebben nem partner, mi sehova nem küldünk embert. Azt mondjuk, hogy a pártok, akik ebben részt vesznek, fizessék ki a saját költségvetésükből az általuk delegált emberek útját, ne terheljék vele a költségvetést. Jelenleg a költségvetésben az erre szánt keretösszeg 300 millió forint.
– A Hír TV-ben Fodor Gábor a jövőre esedékes köztársaságielnöki- választásról beszélt. Az érthető, hogy miért nem fogadja el az SZDSZ Medgyessy Pétert erre a posztra, az időzítés azonban meglepett. Miért éppen az EP-választások előtt melegítették fel a D–209-es ügyet? "Fegyelmezetlenség" vagy szándékos kiszólás történt?
– Mindenesetre ilyen jelölést nem tett senki, ezért erről szerintem beszélni sem kell. Egyelőre tíz-millió magyar állampolgárt nem jelöltek még köztársasági elnöknek, így egyikükkel kapcsolatban sem kell állást foglalni.
– Miben fogják másképp képviselni Európában Magyarországot, a magyar választók érdekeit az SZDSZ jelöltjei, mint a többi párt színeiben mandátumot szerzők?
– Először is szeretnénk – és remélem, a liberális szavazók is szeretnék –, ha lenne képviseletünk az Európai Parlamentben, ha már tizenöt éve a liberálisok a legelkötelezettebbek az európai uniós csatlakozás iránt. Másrészt a liberális magyar képviselők természetesen a liberális filozófiát fogják képviselni, a liberális frakció padsoraiba ülnek. A liberális szavazók és a párt programja abszolút egyetértésben van különböző olyan ügyekben, amelyek egyébként ma éppen vita tárgyát képezik az unióban. Hadd utaljak például a szociálpolitikára, a rászorultság elvének nagyon hangsúlyos megjelenítésére, a versenyképességre, az adócsökkentésre, amelyek Európában mindenütt a liberális pártok programjának középpontjában állnak. A liberális frakció is ezt szorgalmazza, miként az állam és az egyház szétválasztásának elvét is. Vagy utalnék arra a vitára, amely most zajlik az Európai Unió alkotmányával kapcsolatban. A liberálisok ott is azt képviselik, hogy az alkotmány vallási szemszögből legyen semleges, egyébként pedig az állam és az egyház nagyon következetes szétválasztására törekedjen mindenki, mert ez az érdekük az államoknak és az egyházaknak is.
– Az Európai Néppárt például liberális programot emelt be a kampányába, és rajta keresztül a Fidesz is. Az MSZP-ben is megtaláljuk a liberális szárnyat, amely ugyancsak erősen magáénak vallja az előbb felsorolt nézeteket. Csupán ezek alapján nehéz különbséget tenniük a választóknak, és Önöket támogatni
– Európában valóban jellemző, hogy a konzervatív, illetve a baloldali bázis a liberális alapértékeket magáénak vallja. A tolerancia, a másság elfogadása és általában az emberek jogainak a tisztelete különböző mértékben jelen van. Ez
azonban Magyarországon koránt sincs így. Nem merném azt állítani, hogy akár a Fidesz, akár sok tekintetben az MSZP a liberális értékeket a magáénak vallja. Utaltam éppen az állam és az egyház szétválasztása körüli vitára, és arra az álláspontra, amit e tekintetben a Fidesz négy évig kormányon képviselt; vagy az MSZP és az SZDSZ között fennálló gazdaságpolitikai vitára; vagy akár a rászorultság elv? szociálpolitikára, amivel kapcsolatban mind az MSZP-vel, mind a Fidesszel vitatkozunk. A másság elfogadása, általában a tolerancia ma leginkább az SZDSZ-t jellemzi. A többiek vagy hallgatnak ebben a kérdésben, vagy sokszor éppen ellentétes módon foglalnak állást. Így azt kell mondanom, hogy ami Európában már általánosnak tekinthető, Magyarországon még egyáltalán nem jellemző. Ezért gondolom, hogy a liberális pártnak, a Szabad Demokraták Szövetségének van jövője Magyarországon is, és ezért lenne hasznos, ha Magyarországot a liberálisok közül minél többen képviselnék az Európai Parlamentben.
– Ha már szóba hozta a másságot, nem gondolja, hogy kissé túlhangsúlyozzák ezt a liberális oldalon? Nem érzik, hogy a magyar társadalom nem nyitott még erre?
– Mire gondol, mit ért "másság" alatt?
– Homoszexualitás, a kábítószer-fogyasztás legalizálása,
– Akkor folytassuk a sort. Én gondolok a kisegyházak hívőire, vagy akár a bőrszín, a vallás, a nézetek miatti másságra is, amikor ezt a kifejezést említem. Magyarországon az a probléma – és az SZDSZ azért beszél ezekről a kérdésekről sokszor hangsúlyosan –, hogy egyedül mi merünk róluk beszélni, csak mi merjük nyíltan vállalni ezeknek a problémáknak az exponálását. A többiek ezt nem teszik meg. Ezek nem népszerű, de annál kényesebb kérdések. Ha az a szemlélet általános lenne, hogy a másik ugyanúgy ember, mint én, csak más, mint én vagyok, de ettől még elfogadom és tiszteletben tartom, akkor ez nem lenne téma Magyarországon, és az SZDSZ-nek sem kellene ezzel a kérdéskörrel foglalkoznia. Amíg viszont ezzel a szemlélettel egyedül vagyunk, addig mi képviselni fogjuk, még akkor is, ha ez időnként nem népszerű és nem növeli a párt támogatottságát.
– Mindenáron, vagy csak addig, amíg a kampánystratégák engedik?
– Azt gondolom, hogy vannak olyan ügyek, amelyeket akkor is fel kell vállalni, ha adott esetben kampányszempontból "nem hoznak a konyhára", de egy liberális párt filozófiájába beleillenek. A tisztesség azt kívánja, hogy ne méricskéljünk állandóan a szavazat szempontjából.
– Visszaszorult Budapestre az SZDSZ, vagy országosan is megállja a helyét a választásokon?
– Vannak ezzel kapcsolatos, változó képet mutató közvélemény-kutatási eredmények. Van olyan megye, ahol erősödtünk az utóbbi időben. Ilyen például Baranya, ahol Pécsett 7 százalék felett van az SZDSZ támogatottsága. Van, ahol a korábbiakhoz képest gyengébb az eredményünk, ilyen például Debrecen. Átlagosan azt lehet mondani, hogy a kisvárosokban 5-6 százalékos, a megyeszékhelyeken 4 százalék körül van – ebben van 7 és 2 százalékos is –, illetve a falvakban 3-4 százalékos a támogatottságunk. Az SZDSZ országos párt, országos programmal. Kétségtelen azonban, hogy a liberalizmus a városokban, nagyvárosokban sokkal nagyobb támogatottságot élvez, mint a falvakban.
– A Fidesz szerint elsősorban belpolitikai kérdés az EP-választás, ezért belpolitikai témákra építi a kampányát, az MSZP pedig vállalja ezekben a kérdésekben a vitát. Ön szerint lesz-e belpolitikai hozadéka a mostani választásnak?
– A tét az, hogy kik fognak bennünket képviselni az Európai Parlamentben. Belpolitikai szempontból ez a választás nem más, mint egy ciklus közepén végzett nagyon fontos közvélemény-kutatás. Ha az eredménynek vannak is belpolitikai következményei, azok leginkább a pártokon belül jelennek majd meg, de összességében az ország hatalmi viszonyait nem befolyásolják.
– Levonnak-e valamilyen konzekvenciát a 2006-os választásokra vonatkozóan a mostani eredmények tükrében, vagy azt mondják, hogy egy belpolitikai választás teljesen más?
– Annyiban más, hogy más a tétje. Ha megint a "ki kit győz le" verseny érvényesül, akkor az alacsonyabb támogatottságú pártok nehezebb helyzetbe kerülnek. Amióta sokkal erősebben hangsúlyozzuk a párt liberális voltát, és ilyen témákkal állunk ki határozottan, úgy tűnik, nőtt a párt támogatottsága. A liberális gondolkodású emberek, akik körülbelül 15-20 százaléknyian vannak, ezt szívesen veszik és támogatják. Biztos vagyok benne, hogy ebbe az irányba kell mozogni 2006-ig, és az akkori kampányban is.
– Mi lesz, ha az SZDSZ rosszul szerepel az EP-választásokon?
– A rossz szereplés nálunk az 5 százalék alatti eredmény. Ebben az esetben én ennek minden felelősségét vállalom, és lemondok. Ugyanakkor nem számolok ezzel a lehetőséggel. Ha valaki e tekintetben kicsit bizonytalan lenne, és engem fontos politikai szerepben akar látni a jövőben is, akkor szavazzon az SZDSZ-re. Célul viszont a két mandátum elnyerését tűztük ki, ami a közvélemény-kutatások alapján reálisnak tűnik.
– A kormánykoalíción belüli következő komoly ütközési pont a 2005-ös köztársaságielnök-jelölés. Erről gondolkodnak-e már?
– Konkrétan nem, hiszen a kérdés nem aktuális. Valóban több alkalommal leszögeztük – teljesen függetlenül mindenféle személyi kombinációtól –, hogy azt szeretnénk, ha olyan köztársasági elnöke lenne az országnak, aki képes azon alkotmányban is rögzített feladatnak megfelelni, hogy megtestesíti, megjeleníti a nemzet egészét, és képviseli a nemzet egységét. Ilyen jelöltet kell keresni. Lehetőség szerint a megválasztásához az ellenzéki pártok támogatottságát is meg kell nyerni. Természetesen ebben a személyben először a koalíciónak kell egyetértenie, utána pedig, ha lehet, együtt kell működni az ellenzékkel is.
– Nagy menet lesz
– Ha jól tesszük a dolgunkat, és a politika egyszer valamiben végre képes együttműködni, akkor egy menet lesz.
2004. 05. 27. (VIII/22)
