– A Fidesz viszont sikeresen mozgósította a táborát. Eltanulta a szocialista párttól a technikát, vagy egy új Fidesz alakul?
– Szó sincs arról, hogy a Fidesz sikeresen mozgósított volna. A Fidesz is bukott, egyrészt a saját szavazótáborának zömét sem tudta mozgósítani, másrészt jórészt nevetségbe fulladtak azok a kísérletei, hogy
klasszikus szavazótáborán túli tömegeket is megszólítson. Hiszen hiába ágált Orbán Viktor a csavarkulccsal, amivel a munkásosztályt szólította volna meg, és hiába próbálta a panelekben lakókat megszólítani. A Fidesz ezzel az 1,4 milliós szavazóbázissal semmire nem tud jutni 2006-ban.
– Európában mindenhol rosszul szerepeltek a kormánypártok. Mindössze ez a tendencia érvényesült?
– Átlagos tendenciaként ez is érvényesült, mert alapvető szokás, hogy az ilyen választásokra az elégedetlen szavazók mennek el voksolni. Ilyenformán nem szavaznak, hanem üzennek. Ilyen értelemben üzentek a magyar kormánynak is számos tekintetben, de ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ezek nagyon különböző mérték? vereségek voltak. Hogy csak egyre utaljak: Csehországban a 24 mandátumból mindössze négy mandátumot szerzett a vezető kormánypárt.
– Hogyan tovább? Ön szerint tudnak-e a pártok ebből a kampányból profitálni a 2006-os választásokra?
– A Fidesz egyelőre sikeresen árulja a politikai piacon a győzelmét, de ez egyáltalán nem sok. A Fidesz ezzel a választással nem tudta megmutatni azt, hogy túl tud lépni a szavazótáborán, vagyis semmit nem ígér ez neki 2006-ra. Ha 2006-ra csak ennyi mozgósítással vagy egy kicsit többel rendelkezik, akkor nincs reménye a választási győzelemre. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor első diadalittas szavai után, melyet rögtön a választási eredmények kihirdetését követően még éjjel mondott el, a frakcióban már egy jóval visszafogottabb és több munkára serkentő beszédet tartott.
– A szocialista párt képes lesz megújulni kormányzati pozícióban?
– Erre majd október 15-én lehet válaszolni. Az bizonyos, hogy az a stratégia nem jött be, hogy az MSZP mindent a választások utánra halasztott.
– Nemzetközi tendenciában (ha már Európáról beszélünk) miért csökken egyre inkább a részvétel az EP-választásokon?
– Egyik oka a világméretű recesszió, amely minden országban komoly megszorító intézkedésekhez vezethet. A másik természetesen az, hogy egy jóval nehezebben kezelhető közösséghez kell hozzászoktatni a tagországokat. Amíg 6-ok voltak, egy átlátható közösség volt, most pedig már 25 tagállam van. Nehéz megérteni a portugál pásztornak, hogy a lett földműveshez neki is köze van, sőt netán neki is szükséges minimális áldozatot hozni érte. Az közismert, hogy egy évben egy közepes ebéd árával járul hozzá egy fejlett országbeli állampolgár a felzárkóztatáshoz. Ez nem tragikus, de van egy jóléti sovinizmus, ami azt mondja, hogy mi most egy hibás politika áldozatai vagyunk, nem akarunk költeni még ennyit sem az Európai Közösségre. Szóval jelenleg nagyon súlyos identitásválság tapasztalható a belépéssel, bővüléssel kapcsolatban. Az embereknek ezt fel kell dolgozni, ez sok időt fog igénybe venni.