Ezt támasztja alá, hogy az elkövetők között nemcsak csecsenek, de egyes hírek szerint szíriai és jordániai állampolgárságú, feltehetően palesztinai arabok is tevékeny részt vállaltak. A moszkvai pokolgépes és a repülőgépek elleni öngyilkos akcióért az Iszlambuli Brigádok iszlám terrorista szervezete vállalta a felelősséget. Ezt a szervezetet Oszama bin Laden helyettese, az egyiptomi Ajman al-Zavahiri irányítja. Nyilvánvaló, hogy a csecsen és a nemzetközi al-Kaida terrortevékenysége szétválaszthatatlanul fonódik össze. Az a kegyetlenség, amellyel a különítmény megkínozta, megerőszakolta és megölte áldozatait, az iszlám fundamentalistáknak a "hitetlenekkel" szembeni bánásmódját idézi. A nem muszlim hívő Allah követői szemében "kutyák és majmok ivadéka", nem számít emberi lénynek, és ezért minden megengedhető vele szemben. A csecsen kérdés így nem egyszerűen megoldható politikai konfliktus. Csecsenföld függetlenségével a csecsen-iszlám terrorizmus nem szűnne meg. A szilárd logisztikai háttérrel éppenséggel új, eddig még nem ismert intenzitásra jutna. Az oroszországi kettős repülőgéprobbantással egyidejűleg az izraeli Beér-Seván öngyilkos merénylők közel egy időben robbantották fel a 7-es és a 12-es autóbuszt. Az áldozatok között számos gyermek is volt, akik a másnap kezdődő tanévre iskolaszereiket vásárolták meg. A kettős, 16 halálos és 100 sebesült áldozattal járó tömeggyilkosságért a Hamasz vállalta a felelősséget. A palesztin–izraeli konfliktus sem oldható meg tisztán politikai konfliktusként. Egy, a Gázai övezetből és Ciszjordámiából álló független Palesztina nem a konfliktus vége. Éppen ellenkezőleg egy új, még véresebb terrorháború nyitánya lenne. A Hamasz ugyanis (hasonlóan a többi palesztin szervezethez) nemcsak "Palesztina" függetlenségéért, de Izrael
felszámolásáért és az iszlám világállamért küzd.
Ariel Saron a Jeruzsálembe látogató Lavrov orosz külügyminiszternek Izrael mély rokonszenvét hangsúlyozta: "Osztozunk abban a katasztrófában, amely Oroszország polgáraival megesett. Magunk is több mint 100 éve az arab palesztin terror áldozatai vagyunk. Ismerjük annak kegyetlenségét. Az oroszországi terror és az Izrael elleni ugyanaz. Mi tudjuk, hogy nem lehetséges a terrorral kompormisszumot kötni. Harcolnunk kell, és le kell győznünk azt."
Saron és Putyin nem köt kompromisszumot, mert tudja, hogy az nem lehetséges. Az Európai Unió politikusai azonban úgy vélik, hogy a csecsen–orosz és a palesztin–izraeli konfliktusnak semmi köze nincs az iszlámista dzsihád terrorja elleni háborúhoz, az oroszoknak és Izraelnek a csecsen és a palesztin kérdést politikai és nem katonai úton kellene megoldania. Érthető tehát Putyin felháborodása. Az EU nem hajlandó bin Ladennel tárgyalni, de neki előírja, hogy Baszajevvel és Maszhadovval egyezkedjen. Izraelre pedig nyomást gyakorolnak, hogy a nemzetközi kvartett békemenetrendjének megfelelően "konstruktív és együttműködő módon" viselkedjen, és kezdjen politikai tárgyalásokat a terrorista Palesztin Hatósággal. A Beér-Seva-i robbantást követően Javier Solanának mindössze ötmondatos részvétnyilvánításra futotta.
"A lehető leghatározottabban elítélem a Beér-Seva-i terrorista támadásokat"– írta Solana, az EU külügyekért felelős biztosa. "Először is ki akarom fejezni szimpátiámat és legmélyebb együttérzésemet az áldozatok családtagjainak és az izraeli hatóságoknak. Az erőszaknak véget kell vetni, mert az súlyosan aláássa a közel-keleti konfliktus békés megoldását. A békemenetrend ("road-map") végrehajtása az egyetlen előttünk álló lehetőség."
Solana elítéli a "terrorcselekményeket", de nem nevezi néven az elkövetőket. "Az erőszaknak véget kell vetni"– írja, összemosva a palesztin terrort és az izraeliek terror elleni harcát. Felajánlja együttérzését az izraeli áldozatoknak és a hatóságoknak, majd a békemenetrendet a béke megteremtésének egyetlen lehetőségeként írja elő. Tegyük hozzá: a "road-map" még egyetlen izraeli életét sem oltalmazta meg. A biztonsági kerítés ezzel szemben talán már százak életét mentette meg. Miféle együttérzés az, amely megtagadja az áldozatok jogát önmaguk megvédésére?
Az iszlámisták számára amerikaiak, izraeliek és oroszok egyformán hitetlenek, és harcot hirdettek ellenük. Az iráni mullahok síiták, Oszama bin Laden szunnita, Szaddám Huszein szekuláris, ám jól megférnek egymással a Nyugat ellen vívott dzsihádban. A kérdés, hogy a Nyugat egységesíti-e végre az erejét az iszlám dzsihád ellen vívott harcában? Izrael lassan negyedik éve vívja élet-halál harcát a brutális iszlám terrorral szemben. Sem az Európai Unió, sem Oroszország idáig nem mutatott megértést Izrael problémája iránt.
Az Egyesült Államok iránt szeptember 11. után érzett szimpátia is eloszlott. Mi az, ami megakadályozza, hogy az Egyesült Államok, Franciaország (amely jelenleg is küzd két újságírója kiszabadításáért) és Oroszország felhasználja döntő befolyását a Biztonsági Tanácsban és drákói szankciókat mérjen az atomprogramon dolgozó Iránra és az iszlám fundamentalista terrorra?
2004. 09. 10. (VIII/37)
