Játszmák zajlanak a sajtóban – állítja Kende Péter és Havas Henrik egyaránt Fotó: Somorjai L.
Mint Kerényi Imre a Hír TV Szerintem cím? műsorában elmondta, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától általa kikért, rá vonatkozó dokumentumokból egyértelm?: Forró Tamás az 1970-es évek végén Szilágyi Ákos fedőnéven jelentéseket írt róla a III/III-as csoportfőnökségnek. A Magyar Nemzet másnapi cikkében hangsúlyozza, az úgynevezett 6-os karton mellett a lap birtokába került Forró úgynevezett Munka-dossziéja is, amelyből kiderül, hogy a volt riporter egy Bástya fedőnev? titkos lakásban találkozott tartótisztjével, akit tájékoztatott Kerényi tevékenységéről. A Magyar Nemzet a cikk illusztrációjaként lehozta a 6-os karton mindkét oldalát, ám a – megdönthetetlen bizonyítékként citált – Munka-dossziéról nem közölt képet.
Amennyiben a Forró Tamással kapcsolatban nyilvánosságra került dokumentum valódi, ismét joggal merülhet fel a kérdés: átvilágítás ide, átvilágítás oda, vajon mennyi volt III/III-as újságíró tevékenykedik még jelenleg is a hazai médiában? Közismert tény, hogy a pártállam idején az egyházak után a médiumokon belül működtek együtt legtöbben az Állambiztonsági Szolgálatokkal – ennek ellenére az átvilágítások ebben a tekintetben meglehetősen eredménytelennek bizonyultak. Kende Péter, akinek a napokban jelent meg A titkos magyar szolgálatok cím? könyve, úgy véli: számos olyan sajtómunkás van a mai napig pozícióban, akinek egykor titkosszolgálati kapcsolatai voltak, s ezek közül sokan e nexusaikat hivatalosan vagy informálisan, de azóta is megtartották. "Aki képes felismerni az erre utaló jeleket, annak számára teljesen egyértelmű, hogy az újságok hasábjain, tévék képernyőin gyakran zajlanak ma is titkosszolgálati játszmák. Az úgynevezett oknyomozó riportokban sokszor jelennek meg olyan információk, amelyekhez ilyen jelleg? kapcsolatok nélkül lehetetlen hozzájutni" – mondta Kende.
Az író-újságíró sokéves ismeretségük alapján egyébként nem tartja valószínűnek, hogy Forró "bármi olyan szolgálatot tett volna a hivatalnak, amellyel másoknak ártott volna", ám hozzátette: a konkrét ügyről nincsenek ismeretei. "Egy 6-os karton még semmit nem jelent, ilyet akár én magam is tudnék hamisítani, nemhogy a titkosszolgálatok. Az már súlyosabb bizonyíték lenne, ha az állítólag birtokában lévő Munka-dossziét is nyilvánosságra hozná a Magyar Nemzet" – véli Kende Péter. Kende szerint egyébként mindkét politikai oldalon "lapulnak a zsebekben" terhelő állambiztonsági iratok, amelyek okozhatnak még nagy meglepetéseket a jövőben.
Egy állambiztonsági iratokat kutató szakember Kendéhez hasonlóan úgy véli, a 6-os karton nem bizonyító erejű. "A dokumentum első oldala akkor is kitöltésre került, ha a beszervezés meghiúsult. Bár a hátoldalra felvezetett beszervezési adatok, valamint az illetékes tiszt aláírása megerősíti a beszervezés sikerességét, előfordulhatott, hogy bizonyos kiemelt munkatársakat felfelé buktattak, és abban a kiváltságban lett részük, hogy hivatalosan nem voltak hálózati tagok, hanem »csupán« informálisan jelentettek" – magyarázta a kutató. Hozzátette: Kondor Katalinnal, a Magyar Rádió elnökével kapcsolatban a Népszava által nyilvánosságra hozott 6-os kartont a bíróság éppen ezért nem találta bizonyító erejűnek. A Munka-dosszié azonban – amely Forró esetében állítólag előkerült – szinte minden kétséget kizáróan alátámasztja, hogy az illető együttműködött a titkosszolgálatokkal. Arra a kérdésre, hogy vajon miért nem derült ki az átvilágítás során Forróról, hogy annak idején beszervezték, a kutató elmondta: nem tudni teljes biztonsággal, hogy a volt riportert átvilágították, hiszen a lusztrációs törvényben szándékosan nyitottak olyan joghézagokat, amelyek az érintettek számára hasznos ötleteket adtak az átvilágítás elkerülésére.
"Az egész ügy kapcsán engem egyetlen dolog foglalkoztat: hogy lehet az, hogy vasárnap Kerényi bemutat egy birtokába jutott 6-os kartont, ami vagy valódi, vagy hamis, majd hétfőn ugyanez megjelenik a Magyar Nemzetben, ahol egyébként érdekes módon szó szerint idéznek Kulcsár Attila kihallgatási jegyzőkönyvéből is. Az a gyanúm, hogy egy előre megkomponált, központilag összehangolt támadásról van szó, ami undorító, és a legsötétebb pártállami időkre emlékeztet" – mondta el megkeresésünkre Havas Henrik, aki a rendszerváltás idején Forró egyik közeli munkatársa és barátja volt. Arra a kérdésre, hogy igazak lehetnek-e a Forrót érintő vádak, Havas úgy válaszolt, erről nincsenek információi, majd hozzátette: sajnos a mai napig nem sikerült megnyugtatóan lezárni az ügynökkérdést Magyarországon. Azzal kapcsolatban, hogy a hazai média mennyire tisztult meg, Havas kiemelte, a sajtó munkatársai helyzetüknél fogva mindig is kiváltják a titkosszolgálatok érdeklődését.
2004. 10. 08. (VIII/41)
