hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Spielberg Bosszúja
Film a müncheni mészárlás utóéletéről

2005. 07. 26.
Alig telt el néhány hét a Világok harcának bemutatóját követően, és Steven Spielberg ismét egy olyan filmet forgat, amelyben két világ vív egymás ellen élet-halál harcot. Ez a történet azonban már nem a science fiction világába visz bennünket, hanem a közelmúltba: a film – amelynek munkacíme Bosszú – az 1972-es müncheni olimpián elkövetett terrorista akció utóéletét mutatja be. Elképzelhető azonban, hogy a film történetében mégis jut egy kevés szerep a fantasztikumnak is, a forgatókönyv alapjául szolgáló könyv fő informátora ugyanis egy olyan személy, aki nem volt tagja az akciót végrehajtó Moszad-csapatnak, sőt még a Moszadnak sem. Spielberg mindenesetre igyekszik kiköszörülni a csorbát, azt üzenve a sajtónak, hogy a film nem egyetlen könyvre épít. 



Steven Spielberg a Bosszú forgatásán. Újabb komoly film jön Fotó: Reuters

Steven Spielberg témaérzékenysége megkérdőjelezhetetlen, a hetvenes évek óta ünnepelnek a nézők, és fanyalognak a kritikusok a rendező rendkívül sikeres vargabet?i miatt. A kritikusok ugyanis már az új Truffaut-t látták benne, amikor elkészítette Párbaj című, méltán híres filmjét. Spielberg azonban rácáfolt a várakozásokra, és nem művészfilmekkel, hanem olyan szórakoztató tudományos-fantasztikus filmekkel folytatta pályáját, mint a Harmadik típusú találkozások, amelyben ráadásul maga Truffaut is szerepet vállalt. 

A hetvenes-nyolcvanas évek kasszasikerei után 1993-ban Spielberg újra komoly témához nyúlt, és elkészítette a Schindler listáját, amely ismét vegyes fogadtatásra talált. A Schindler listáját követően a rendezőzseni óram?-pontossággal ingázott a szórakoztatás és a gondolkodtatás között: egy sikeres science fiction filmet egy még sikeresebb drámai film követett a szabadságról (Amistad), majd egy újabb az önfeláldozásról (Ryan közlegény megmentése), és a bátorságról (Elit alakulat).

Több "könny?" film után, úgy látszik, megint komoly film jön: Spielberg nemrégiben nekilátott, hogy filmet készítsen az 1972-es müncheni mészárlást megtorló Moszad-akcióról. A film témájának időszerűségét nem kell hangsúlyozni, a beszámolók szerint az alkotás azt a kérdést boncolgatja, hogy a terrorizmus elleni fellépés során van-e joga egy modern demokráciának célzott likvidálásokat végrehajtania. A téma érzékenysége miatt Spielberg sokaknak, többek között saját rabbijának, Denis Rossnak, a Clinton-kormányzat közel-keleti megbízottjának, sőt magának Clintonnak a véleményét is kikérte a témában. Ross később kifejtette, hogy a film az emberi dimenzióról szól, azoknak a személyeknek a kétségeiről, akik a megtorló akciót végrehajtották. Efraim Halevi szerint, aki 1998 és 2002 között vezette a Moszadot, nem érdemes ezt a motívumot túldimenzionálni. "Ismertem néhányat azok közül, akik részt vettek az akcióban… Talán voltak kétségeik. Nem könny? ezt megtenni, de ez nem jelenti azt, hogy helytelen. Boldog lennék, ha látnám a kétséget a másik oldalon, a heves vitákat azzal kapcsolatban, hogy végrehajtsák vagy ne [a terrorakciót]" – nyilatkozta Halevi a New York Timesnak. 

A mondanivaló mellett több kritika érte az elmúlt hetekben a forgatókönyv történelmi részét is, kétségbe vonva annak hitelességét. A kiszivárgott információk szerint a forgatókönyv George Jonas Bosszú cím? könyvéből készül, amelyből már készítettek egy tévéfilmet Gedeon pallosa címen 1986-ban. Három évvel később derült ki, hogy a könyv elsődleges forrása, Juval Aviv sohasem volt tagja a Moszadnak, nem vett részt az akcióban, így ennek köszönhetőek a történetben megjelenő tévedések.

Aviv neve 1989-ben került először a címlapokra, amikor George Jonas pert indított ellene, mert megszegte a megfilmesítés jogainak kapcsán kötött korábbi megállapodásukat. A Jerusalem Post beszámolója szerint Aviv különböző összeesküvés-elméletek kitalálójaként vált híressé. Rövid ideig a skóciai Lockerby fölött felrobbantott Pan Am-járat ügyében is nyomozott a Pan Am-et biztosító cég számára, s végül azt javasolta, hogy pereljék be a CIA-t, az FBI-t és még néhány szövetségi szervet, mivel az ő mulasztásuk következménye volt a terrorakció. A nyomozás minőségét hiteltelenné teszi az a tény, hogy Aviv az áldozatok családjainak is felajánlotta szolgálatait, azzal biztatva őket, hogy bebizonyítja a Pan Am felelősségét.

A Spielberg-film kapcsán a New York Times megpróbálta utolérni Avivot, aki azonban sem az e-mailekre, sem a telefonhívásokra nem válaszolt. George Jonas könyve és Aviv személye miatt Spielberg magyarázkodásra kényszerült – szóvivője útján azt üzente, hogy a forgatókönyv megírásakor nem kizárólag az ő történetükre építettek, a Jerusalem Post viszont arról számolt be, hogy a forgatáson részt vevők elismerik: a történet, mint ahogyan a film munkacíme is, egyezik Jonas könyvével. 

Mintha mi sem történt volna

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!