Az elmúlt kilenc évben csaknem 66 milliárd forintot költöttek az aktuális kormányok jórészt átgondolatlanul kórház-rekonstrukcióra és -fejlesztésre – állapítja meg az Állami Számvevőszék elmúlt hetekben kiadott jelentése. A számvevők 29, címzett állami támogatásból finanszírozott kórházi beruházást világítottak át, ezek közül 19 befejeződött és mintegy 10 volt még folyamatban a vizsgálat idején. A tapasztalatok szerint a munkálatok jellemzően elhúzódtak, a tervezett 2-3 év helyett akár 6-10 évig is tartottak, és ez alatt az idő alatt nemcsak az árak, hanem a szakmai elképzelések és a műszaki feltételek is módosultak. A legeklatánsabb példa erre a Tolna Megyei Kórház műtő- és diagnosztikafejlesztési beruházása.
A munkálatok 1994-ben kezdődtek, és az eredetileg jóváhagyott 2,2 milliárd forint mellé az önkormányzat 2,3 milliárd kiegészítő támogatást is kapott, ám a tervezett egységek a mai napig nem üzemelnek. Az önkormányzatok helyzetét nehezítette, hogy a beruházásokat konkrét ágazati fejlesztési terv hiányában kellett előkészíteniük. Sok helyütt ezért a legfejlettebb műszerek beszerzésére törekedtek, akkor is, ha erre nem feltétlenül volt szükség.
Loránt Zoltán, az ÁSZ illetékes főigazgatója lapunknak elmondta: a legnagyobb problémát a finanszírozás technikája és a pénzhiány okozza. "A társadalombiztosítás csupán a működést finanszírozza, az épületek, eszközök amortizációját az önkormányzatoknak kellene ellensúlyozniuk, de erre forráshiány miatt képtelenek. Ezért megy a harc a címzett állami támogatásokért, ám a sok igénylés miatt a szűkös keretből sehová sem adnak annyit, hogy elég legyen. Az önkormányzatok mégis belekezdenek a tervezésbe és kivitelezésbe, mondván, úgyis összejön majd valahogy a pénz" – magyarázta az igazgató.
Az ÁSZ vizsgálta a mindössze két évig működő, 2004 óta szünetelő Egészségügyi Reform Programiroda működését is. Nem mondhatni, hogy az iroda komoly munkát végzett volna: összesen 3,8 milliárd forintot használt fel, ennek 80 százalékát a kórházak adósságcsökkentésére fordították. Feladata közé tartozott továbbá az egészségügyi reformot segítő tanulmányok elkészítése. Erre félmilliárd forintot költöttek, ám az ÁSZ ellenőrei a dokumentumokat nem találták meg a minisztérium adott osztályain, ahol azokat elvileg hasznosítani kellett volna.
A vizsgálatban részt vevő egyik hivatalnok lapunknak elmondta: végül egy különálló szobában bukkantak rá a több százmillióért készített tanulmányokra, amelyek rendszerezetlenül porosodtak
A tanulmányok elkészítésével egyébként – mint megtudtuk – nem a minisztérium állományába tartozó szakértőket, hanem külsős szakembereket bíztak meg, vagyis, ahogy informátorunk mondta, "az egész feladatot kiadták albérletbe".
Hasonlóan sok probléma volt – egy másik ÁSZ-jelentés szerint – az európai uniós ISPA-támogatásokból megvalósuló közlekedésfejlesztési programokkal is. Hazánk összesen 11 vasúti és közúti fejlesztési projektet fogadtatott el az unióval, mintegy 634 millió euró értékben. Az összeg felét 2000-től 2008-ig lehet lehívni, ám a folyamat másfél-két évet késett, mivel hazánk nem alakította ki a pénzek fogadásához szükséges intézményrendszert. "Ez a hiányosság a kilencvenes évek végétől számítva egyaránt írható a baloldali és a jobboldali kormány számlájára is. Ugyanakkor jó hír, hogy a fel nem használt összegek az EU döntése értelmében később lehívhatók lesznek" – magyarázta informátorunk. Az ÁSZ vizsgálta az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2002 és 2004 közötti gazdálkodását is. A jelentés többek között kifogásolta a kakaóbiztos számítógépek beszerzését, amellyel kapcsolatban megállapította: nem volt teljes kör? és egyértelm? az ajánlati felhívás műszaki leírása, a tárca nem ellenőrizte, hogy a győztes ár megalapozott-e, az ajánlott eszköz nem mindenben felelt meg a kiírásnak, a tervezett 500 helyett pedig csak 269 gépet sikerült beszerezni. Ráadásul a komputerekért darabonként több mint egymillió forintot fizetett a tárca, miközben akár 400 ezer forintért is vásárolhatott volna ilyen gépeket. Az ÁSZ amiatt is bírálta Kovács Kálmán informatikai minisztert, mert a pályázati rendszeren kívüli egyedi döntéseivel összesen 3,2 milliárd forintnyi támogatás sorsáról döntött – ennek több mint felét négy cég kapta meg –, és az erre vonatkozó adatokról a minisztérium nem vezetett elkülönített nyilvántartást.
2005. 08. 05. (IX/31)
