hetilap

"Sok tekintetben már olajválságról beszélhetünk" – nyilatkozta lapunknak Kovács Zoltán Ákos. 

A Koping-Datorg kutatója szerint a mostani krízis eltér a \'73-as, a \'79-\'80-as vagy a \'90-es olajválságtól, ugyanis nem hirtelen ugrott meg az olaj ára, hanem lassan, de folyamatosan kúszik felfelé. A kutató emlékeztet arra, hogy az ezredforduló óta több mint háromszorosára ment fel az olaj ára. 1999-ben még 20 dollár körül alakult egy hordó Brent típusú olaj ára, míg a hurrikán pusztítását követően 70 dollárig ment fel. Kovács Zoltán Ákos szerint a stratégiai készletek megnyitásával csupán mérsékelni lehet a krízist, a nemzetközi olajpiacokon hónapok óta tartó feszültség lehűtésére azonban ez nem elegendő. 

Külföldi stratégiaelemzők hangsúlyozzák, az USA-ban nem olaj-válság van, hiszen az ország készletei közel másfél évig elegendőek lennének, de a finomítók sérülései miatt a benzin hiányzik. Ezzel együtt a napokban újra az energiaigény kielégítésének a gondjaira terelődött a figyelem. A világ vezető hatalmai főleg kőolaj-, földgáz- és szénalapú erőművekben állítják elő a gazdaság és a lakosság energiaszükségleteinek a túlnyomó többségét. 

Az EU legfrissebb jelentése szerint a magas olajárak veszélyeztetik az itt élők jólétét. Az energiaügyekért felelős biztos, Andris Piebalgs szerint ezt csak takarékossággal lehet csökkenteni. Bush elnök is hasonlóan nyilatkozott a héten, mikor megkérdezték, hogy mi lesz a benzinnel: "Átgondoltabban kell közlekedni" – szólt a racionális válasz.

Érdekesség, hogy az elmúlt két év alatt az olajár megkétszereződésével együtt a benzinárak nem tették ugyanezt. Látható, hogy a gazdasági vezetők kordában tudták tartani a világpiac és a fogyasztói ár arányát. Az elmúlt másfél hétben viszont ennek a folyamatnak láthatóan kezd vége lenni. 

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek