Néhány héttel ezelőtt egy negyvenhat éves szegedi orvoson jelentkeztek a Creutzfeld-Jakob kór tünetei. A férfit a szegedi Újklinikán ápolják. A kórház a beteg személyiségi jogait tiszteletben
tartva nem adhatott felvilágosítást a konkrét esetről. Lapunk úgy értesült: az orvosok véleménye szerint a férfi marhahús fogyasztása során kaphatta el a kórt. Úgy tudjuk, hogy a sportos életet élő
sebész egy konferencia közben lett rosszul – onnét szállították kórházba. A család elzárkózik a nyilvánosság elől, semmiféle információt nem adnak a férfi hogylétével kapcsolatosan.
Magyarországon évente tíz szivacsos agysorvadást vagy tudományos nevén Creutzfeld-Jakob kóros esetet diagnosztizálnak. "A betegségnek semmiféle járványügyi kockázata nincs, hiszen nem terjed emberről emberre" – állítja Kovács Ferenc Csongrád megyei tisztifőorvos. Mint mondja: ahhoz, hogy valaki mégis megkapja, olyan marhahúst kell tartósan és nagy mennyiségben fogyasztania, amelyben a kergemarha-kór okozói megtalálhatóak. Ezeknek az úgynevezett prionoknak azért rendkívül problémás a kimutatása, mert az emberi szervezetbe jutva akár huszonöt éves lappangásra is képesek.
A Creutzfeld-Jakob-kór első tünete az elhanyagolt külső, az ingerlékenységben vagy apátiában megnyilvánuló elbutulás. A panaszok között előfordulhatnak még izomrángások, izomgörcsök, aluszékonyság vagy éppen alvászavar. A betegség fertőző ágense a juh surlókór kórokozójára hasonlít. A vírusoknál is egyszer?bb prionok a beteg ember vagy állat idegsejtjeiben felhalmozódó kis molekulatömeg? fonalak, amelyek nukleinsavat (örökítőanyag) sem tartalmaznak. Szaporodni is csak a megtámadott sejt saját genetikai állományának segítségével képesek.
Egyébként a surlókor évszázadok óta ismert betegség. Ezzel szemben a kergemarhakórt először 1986-ban tapasztalták Angliában. A beteg állat elveszti egyensúlyérzékét, imbolyogva, támolyogva jár, majd elpusztul. A kór megjelenéséhez az vezetett, hogy a nyolcvanas évek elejétől költségcsökkentés miatt a szarvasmarhák takarmányát részint elhullott juhokból is készülő hús- és csontliszttel dúsították. A betegség következtében 150 ezer állat pusztult el és 10 milliót irtottak ki.
Az 1990-es években a fertőzött marhákból készült hamburgereket hibáztatták a Creutzfeld-Jakob-kór nagyobb számú megjelenéséért. Érdemes még megemlíteni azt, hogy korábban – a huszadik század első felében – már sikerült egy igen hasonló betegséget felszámolni Pápua Új-Guinea emberevő törzseinél. A betegek a halottak elfogyasztása után fertőződtek meg. A beteg embereken különféle mozgászavarok, nevetési rohamokkal járó érzelmi labilitás volt megfigyelhető, ami aztán fokozatosan kialakuló szellemi hanyatlásba, majd halálba torkollott. A helyiek által kurunak nevezett betegség a rituális kannibalizmus felszámolásával eltűnt.
Magyarországon az állandó ellenőrzés mellett sem mutatták ki soha szarvasmarhákban a kergekórt. Az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. lapunknak adott tájékoztatása szerint hazánkban az EU szabályozásának megfelelően haszonállatoknak nem adnak hús- és csontlisztet.
2005. 10. 21. (IX/42)
