Varsói földcsuszamlás

Lech Kaczynski, az új lengyel elnök. Elszámoltatást ígér Fotó: Reuters

A külföldi sajtóértékelésekben nem ritkán szélsőségesként jellemzett Lech Kaczynski győzelme azért volt meglepő, mert még a választások előtti hetekben is a legtöbb közvélemény-kutatás a szintén jobboldali, de szabadpiacpárti, a Polgári Platform (PO) jelöltjeként induló Donald Tuskot hozta ki esélyesebbnek. A két héttel ezelőtti első fordulót még Tusk nyerte, igaz, alig 2,5 százalékkal végzett Kaczynski előtt, akinek a populizmusba hajló kampánnyal sikerült ledolgoznia hátrányát, és végül 54 százalékkal magabiztosan
győzött.

A kommentárok szerint ezzel véglegessé vált Lengyelország politikai jobbratolódása. A szeptember 25-i parlamenti választásokon a jobboldal a lengyel törvényhozás, a Szejm mindkét házában megszerezte a többséget. A két nyertes konzervatív párt – amely közül mindkettő egyaránt a rendszerváltó Szolidaritás mozgalom szellemi örökösének tartja magát – azóta tartó koalíciós egyezkedését némiképp lelassította az elnöki székért folytatott kampány. A földcsuszamlás-szer? jobboldali győzelemmel a szavazók határozottan "elküldték" a korrupciós botrányoktól terhelt szociáldemokrata SLD-vezette baloldali koalíciót, amely a parlamenti választásokon mindössze 11 százalékot ért el.

Megfigyelők szerint Kaczynski és Tusk párharca lényegében olyan népszavazássá változott, amelynek a tétje az volt, hogy a 39 millió lakosú, alig másfél éves EU-tagsággal rendelkező Lengyelország több jóléti állami gondoskodást, vagy pedig inkább szabadpiaci kezelést igényel. A szociális államot ígérő Kaczynski a magasabb jövedelműek nagyobb mérték? megadóztatását, az euróövezethez való csatlakozás 2013-ra történő kitolását ígérte. Kaczynski, aki jelenleg Varsó főpolgármestere is, emellett ádáz harcot ígért mindenfajta korrupcióval szemben.

A Jog és Igazságosság erkölcsi megújító kampányának részeként Kaczynski visszaállítaná a halálbüntetés intézményét – ezzel az új elnök Brüsszelben nem kifejezetten népszerű –, de a törvény szabadságvesztéssel sújtana egy sor olyan bűncselekményt is, ami jelenleg enyhébb büntetési tételt von maga után. A katolikus konzervatív értékrendet hirdető
Kaczynski szigorítaná az abortusz lehetőségét, megszüntetné az eutanáziát, és törvényileg eltiltaná a melegeket a pedagóguspályától.

Kaczyinski ráadásul mindenkit átvilágítana, aki 1972. május 10. előtt született (tehát azokat is, akik a rendszerváltáskor még gimnazisták voltak), és megszüntetné a bírók és a nemzeti bank függetlenségét. Az új elnök erős állam modellje lehetőség szerint költségvetési többlet-pénzeket juttatna az oktatásra, a visszaállamosítandó egészségügyre, autósztrádákra, 3 millió lakás felépítésére, meghosszabbított gyesre, a gyermekes családok és a szegények segélyezésére.

Mindezek megvalósítását segítheti, hogy az újonnan megválasztott elnök ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski egyben a Jog és Igazságosság Pártjának elnöke, azaz a PiS és PO között jelenleg is folyó koalíciós egyeztetések egyik fő tárgyalója. Az egymáshoz megszólalásig hasonlító
Kaczynski testvérek a jelenleg koalíciót alkotó PiS nev? pártjukat együtt alapították még a 2001-es választások előtt, ahol akkor 9,1 százalékot tudtak elérni.

Nyertek a rendszerváltás vesztesei