"A Fidesz és a lengyel jobboldal nem ugyanaz" – szögezte le lapunknak Somogyi Zoltán. A Political Capital igazgatója szerint a magyar és a lengyel jobboldal más fejlődésen ment keresztül, ezért a magyar szavazóközönség nem lenne fogékony egy antikommunizmusra épülő választási kampányra, – szemben az amúgy erősen katolikus Lengyelországgal. Somogyi Zoltán fontos eltérésnek tartja azt is, hogy a Fidesz előszeretettel célozza meg a baloldali szavazókat is, gondoljunk csak Kudlik Júlia vagy Pozsgay Imre szerepeltetésére. "Az első és utolsó példa, hogy egy párt itthon erőteljes kommunistázásra épített, az MDF \'94-es kampánya volt, amelybe bele is bukott" – emlékeztetett a szakértő.
"A magyar jobboldal sokat tanulhatna a lengyeltől" – nyilatkozta ugyanakkor a Heteknek Fritz Tamás. A politológus úgy véli: a lengyel példa a bizonyíték arra, hogy a magyar jobboldalon szövetségre, és nem az egymással szembeni acsarkodásra van szükség.
"A Fidesz egyedül nehezen tudná győzelemre vezetni a jobboldalt, szüksége lenne az MDF-fel és a MIÉP-pel való laza szövetségre is" – véli a politológus, aki szerint a három pártnak – kiegészítve a Jobbikkal – meg kellene állapodnia abban, hogy nem dolgozik a másik ellen. Fritz Tamás a magyar jobboldal markáns, erőteljes politizálását is hiányolja:
"Ragaszkodni kellene az antikommunizmushoz, ugyanakkor fontos, hogy az emberek egy gazdasági alternatívát is lássanak maguk előtt" – állítja Fritz Tamás, aki szerint a Fideszben megerősödött a bizonytalanság. "A jobboldalnak el kell hitetnie, hogy a volt kommunisták a gazdasági fejlődés gátjai. Egy esetleges összefogással azokat a politikusokat is háttérbe lehetne szorítani, akik az előző rendszerben szerzett kapcsolataik révén gazdagodtak meg" – vélekedett Fritz Tamás.
"Teljesen mások a magyar és lengyel választások sajátosságai, így nehezen lehet a kettő között párhuzamot vonni" – jelentette ki lapunknak Kumin Ferenc. A politikai elemző szerint Lengyelországban a kis pártok fontos tényezők, Magyarországon viszont egyre inkább a két miniszterelnök-jelölt személye közötti választásra tevődik a hangsúly, megvalósulhat a kétpártrendszer.
"A befektetők számára ez kedvező, mivel az ország megszabadul a koalíciós válságoktól, stabilabb kormányzás alakulhat ki" – véli a szakértő. Kumin szerint a választók lehetőségei ugyanakkor romlanak, mivel jelöltből csupán kettő van, az ország sokszínű, sokan nem tudnak majd értékrendjüknek megfelelő személyt választani.
A politikai elemző szerint a két politikai oldal célja a másik miniszterelnök-jelöltjének hiteltelenítése. Ennek részeként Gyurcsány Ferencről a héten olyan dokumentumok láttak napvilágot, amely szerint a miniszterelnök 1988-ban KISZ vezetőként a Fidesz politikai ellehetetlenítéséért fáradozott. "A szavazókat azonban már nem igazán érdeklik a kommunistázások" – véli az elemző.
Véletlen vagy sem, mindenesetre amelyik politikai oldal ősszel győzött Lengyelországban, az tavasszal általában megnyerte a magyarországi választásokat is. A Fidesz táborát optimizmussal töltheti el, hogy a lengyel kommunista utódpártnak tartott szociáldemokraták októberben a szavazatok mindössze 11 százalékát szerezték meg. Igaz – akárcsak a jobboldalt illetően –, a romokban heverő lengyel baloldal sem azonos a magyarral.
2005. 11. 04. (IX/44)
