hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kemény kézzel
A harmadik héten döntött a francia kormány

2005. 11. 15.
Szerdán hajnalban megkezdődött a rend helyreállítása a közel két hete felbolydult Franciaországban. A kormány által életbe léptetett kijárási tilalom fordulatot hozott a zavargások megfékezésében, és bár szerdára virradóra is több mint ötszáz autót gyújtottak fel országszerte, mégis egy nyugodtabb nap vette kezdetét. A rendőrségnek sikerült letartóztatnia a zavargások során rablótámadásban meggyilkolt 56 éves újságíró támadóit, a belügyminiszter pedig bejelentette, hogy kitoloncolják az országból azt a közel 120 külföldi állampolgárt, akik részt vettek a zavargásokban.



Villepin kormányfő és Sarkozy belügyminiszter Fotó: Reuters

Tizenkét nappal a zavargások kitörése után a francia kormány végre határozottabb lépésekre szánta el magát a főként afrikai és közel-keleti bevándorlók által lakott negyedekben zajló erőszakos cselekményekkel szemben. Dominique de Villepin kormányfő hétfőn este jelentette be, hogy a zavargások által érintett városokban 12 napon keresztül 22 órától reggel 6-ig tartó kijárási tilalmat vezetnek be, ha ezt a helyi prefektúra szükségesnek tartja. Az országban kialakult helyzet mellesleg már régóta kemény kéz után kiált, a kivezényelt rendőri erőknek eddig ugyanis többnyire csak izolálnia sikerült a bandákat, megfékezni azonban nem. Mindezek fényében nehezen érthető, hogy a kormányfő és Jaqcues Chirac elnök miért csak a zavargások harmadik hetében – amikor már nemcsak vidéki francia városokban, hanem más európai városokban is gyújtogatni kezdtek – látták elérkezettnek az időt a cselekvésre. A 12 napig hallgatásba burkolózó Jacques Chirac kedden már hangzatos szavakkal sürgette a törvényesség és a rend helyreállítását. Az elnök és a kormányfő kivárásának egyik oka az lehet, hogy Villepinnek és Chiracnak tulajdonképpen kapóra jött, hogy a gyújtogató bandák dühe kizárólagosan politikai ellenfelük, a hiperaktívnak titulált Nicolas Sarkozy belügyminiszter ellen irányul – eddig ugyanis a gyújtogatók egyetlen jól artikulált üzenete a belügyminiszter lemondásának követelése volt. 

A késlekedés másik oka az lehet, hogy a kormány szemmel láthatóan tart attól, hogy a rendőrség és a lázadók közötti összecsapásnak muzulmán áldozatai lesznek, ami tovább fanatizálná és egységesítené a gyújtogatókat. 

A kivárásra építő taktika azonban szemmel láthatóan nem vált be: a válság a múlt hét végére tovább mélyült, elérte Marseille-t, Toulouse-t és még több francia nagyvárost. A hét végére a gyújtogatások a Charles de Gaulle reptérről Dél-Párizs felé közlekedő gyorsvonat menetrendszer? közlekedését is ellehetetlenítették. A vonat első állomásai ugyanis a legjobban érintett negyedben találhatók, így az esti járatok vezetői éltek azzal a jogukkal, hogy ha veszélyben érzik az életüket, akkor megtagadhatják a munkát, tehát esténként több járat is kimaradt. A gyorsvasút érintettsége miatt az Egyesült Államok francia nagykövetsége felhívta a Párizsba utazó amerikaiak figyelmét, hogy válasszanak más útvonalat a városba való bejutáshoz. 

Tekintettel arra, hogy tíz nap elteltével, amikor a zavargásoknak egyre több sebesültje, sőt már halálos áldozata volt, a kormány pedig még mindig csak üzengetett, az érintett negyedek lakosai vették kézbe az ügyet. Eric Raoult, Raincy polgármester-helyettese, Alain Juppé kormányának esélyegyenlőségi minisztere például úgy döntött, hogy csoportokat hoznak létre, amelyek esténként körülveszik az iskolákat, óvodákat és más közintézményeket, hogy megakadályozzák azok felgyújtását. 

A "civil kezdeményezések" megjelenése után határozott úgy a francia kormány, hogy egy 1955-ös törvényre hivatkozva kijárási tilalmat vezet be az érintett negyedekben. A törvény értelmében a rendőrség éjjel-nappal házkutatásokat tarthat, betilthatja a nyilvános összejöveteleket, korlátozhatja a médiát, a kijárási tilalmat megszegők pedig két hónapos börtönbüntetésre számíthatnak. A kijárási tilalom kedden éjjel lépett érvénybe, először csak néhány negyedben.

Míg a kijárási tilalom bevezetése megosztotta a pártokat – a szocialisták, kommunisták és zöldek hevesen ellenezték –, a közvélemény megértéssel fogadta. A Le Parisien szerdai számában megjelent közvélemény-kutatás szerint a lakosság 73 százaléka ért egyet a kijárási tilalom bevezetésével, míg 24 százaléka ellenzi azt. Ez nem meglepő a felmérés többi adatának tükrében: a lakosság 58 százaléka tartja felháborítónak azt, ami a külvárosokban történik, 28 százaléka tartja kellemetlennek, a teljes lakosság 12 százaléka megértő a gyújtogatókkal szemben, egy százalék pedig szimpatizál velük.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!