hetilap

Nicolas Sarkozy Fotó: Reuters

Chirac tizenöt perces beszéde, amelyet a televízió és rádióállomások élőben közvetítettek, valószínűleg nem sokat javított volna az elnök népszerűségi mutatóján. Bár a patetikus beszéd során a francia elnök hitet tett a francia értékek megvédelmezése és a jog betartása mellett, a közvélemény számára továbbra sem világos, hogy miért nem szólalt meg már akkor, amikor a csőcselék elkezdte az autókat gyújtogatni, és családja szeme láttára agyonvert egy újságírót a fényképezőgépéért. 

A közvélemény szemmel láthatóan nem értékelte azt, hogy az elnök és miniszterelnöke napokig csak azzal a kommunikációs problémával volt elfoglalva, hogy nevezheti-e a belügyminiszter a gyújtogató suhancokat csőcseléknek. A média által közvetített kép szerint ugyanis a lázadások közvetlen oka az volt, hogy Nicolas Sarkozy egy "problémás" negyedben a lakosok egy részét csőcseléknek nevezte. Az Ipsos-Le Point közvélemény-kutatásából azonban kiderült, hogy a közvélemény jelentős része könnyedén el tud igazodni azon a nyelvészeti kérdésen, hogy kiket lehet csőcseléknek nevezni, így a belügyminiszter elfogadottsága 11 százalékot növekedett a zavargások előtti időszakhoz képest. Sarkozy ráadásul jelentős előnyre tett szert a köztársasági elnökségért folytatott versenyben is, a megkérdezettek 19 százaléka tartotta biztosnak azt, hogy a belügyminiszterre szavaz az elnökválasztás során, 42 százalék pedig lehetségesnek, szemben a miniszterelnökkel, aki öt százalék biztos és 48 százalék lehetséges szavazót könyvelhet el. 

Az első napok, hetek "politikailag korrekt" körülményeskedése mellett a napokban egyre több éles vélemény is hangot kapott a médiában. A kérdésben nyilatkozott Alain Juppé korábbi miniszterelnök, aki szerint a kormánynak meg kell húznia azt a vonalat, amelyet a radikális iszlámnak nem szabad átlépnie. "Biztos vagyok benne, hogy a franciaországi muzulmánok nagy többségének nem jelent problémát a Köztársaság iránti tisztelet, elkötelezettség és szeretet. Gondot jelent viszont a radikális iszlám számára… A Köztársaság tiszteli az összes vallást, de egyetlen vallás sem irányítja a köztársaságot" – idézte a Nouvel Observateur az 1995-1997 közötti időszak miniszterelnökét. 

A kormányt korábban nem jellemző bátorsággal beszélt a zavargások mögött rejlő okokról Gérard Larcher munkaügyi miniszter, aki külföldi újságíróknak nyilatkozva kifejtette: a zavargások egyik oka a külvárosok lakosai között jelen levő poligámia. Franciaországban ugyanis körülbelül húszezer olyan család van, amely poligámiában él, annak ellenére, hogy a törvény tiltja. 

A poligám családok legtöbbje Algériából, Maliból, Szenegálból vándorolt be Franciaországba, ahol 1993-ig különösebb akadályoztatás nélkül kaphatott vízumot a sokadik házastárs is. A munkaügyi miniszter szerint azonban a poligám családokban felnövő gyermekek antiszociálisak, és sok esetben egyszerűen nem lehet őket munkahelyen alkalmazni. "Mivel a társadalom nem tolerálja az antiszociális magatartást, nem csoda, hogy nehezen tudnak elhelyezkedni… Mindkét oldalon erőfeszítéseket kell tenni, de ha valaki nem alkalmazható, akkor nem fogjuk alkalmazni" – idézte a minisztert a Financial Times.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek