Hetek Közéleti Hetilap

Artézi kút Békésben. Betegségek forrása Fotó: MTI

Az unióhoz való csatlakozás óta az ivóvíz arzéntartalma nem haladhatja meg a 10 µg/litert, de ennek több száz – főleg alföldi – település nem tud megfelelni. Sok helyen még a vezetékes vizet sem tisztítják, így jut bőven mindenkinek az arzénból. A dél-békési településeken élők azonban nem félnek, sőt esküsznek a régi kutak vizére.

Mezőkovácsházán a főutca közelében lévő régi kútról valóságos csodákat emlegetnek a helybeliek. Mariska néni felemelt kézzel esküszik, hogy a családja minden tagja azért élte meg a magas kort, mert ezt a vizet itták. A szakemberek véleménye szerint a mezőkovácsházi kút az ötven mikrogrammot is meghaladja literenként.

"Az én családomnak Battonya felé volt tanyája. Még a dédapám ásott ott egy gémeskutat, abból ivott az egész család. Emlékszem a nagyapám foga még nyolcvan évesen is mind megvolt, egészen addig, amíg el nem vették tőlünk a tanyát a kommunisták" – legyint nevetve Mariska néni.

"A megyei ivóvizek arzéntartalma nem káros az egészségre" – állítja Hideg András. A Békés Megyei Vízművek Rt. vezérigazgatója szerint az arzénprobléma az egész Alföldre jellemző. Az uniós csatlakozással ugyanis egy szigorúbb vízszabvány lépett életbe. Ennek az új szabványnak többek között Békés megye sem felel meg. Itt az arzéntartalom átlagosan 16 mikrogramm körül mozog egy liter vízben. Hideg András szerint csak Békés megyében az ivóvíz arzénmentesítéséhez tizennyolc-húsz milliárd forintra lenne szükség.

"Az Európai Unió felé vállaltuk, hogy 30 mikro-grammnál magasabb arzéntartalommal rendelkező műveknél valamilyen beavatkozást végzünk 2006-ig, és a 10 és 30 mikrogramm közöttieknél pedig 2009-ig. "Ez azt jelenti, hogy nem lehet a beruházásokat nagyon halogatni" – mondja Hideg András. Az országban 400 településen magasabb a víz arzéntartalma a megengedettnél: Csongrád és Békés megye mellett a Nyírségben a leginkább aggasztó a helyzet. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium idei költségvetésében azonban nincs önálló fejezetben elkülönített forrás az ivóvíz arzéntartalmának csökkentésére. A szakemberek azzal számolnak, hogy az ivóvíz arzéntartalmának országos csökkentésére 2006-ig különböző uniós forrásokból több mint 22 milliárd forint érkezhet, ehhez pedig 25 milliárd forintot kellene a büdzséből juttatni.

"Magunk sem hittünk az amerikai vizsgálatok által felvázolt tényeknek az ivóvíz arzéntartalmát illetően, sajnos azonban az elmúlt három év igazolta az állításaikat" – állítja lapunknak Rudnai Péter, aki egy nemzetközi vizsgálócsapat munkáját vezette Magyarországon. A kutatás során a víz arzénszennyezettségét vizsgálták Békés, Bács, Csongrád és Szolnok megyében.

Békés megyében még a nyolcvanas években felfigyeltünk a halva születések és a spontán abortuszok magas számára – mondja a kutató, aki szerint ennek egyik oka a szennyezett víz lehet. Rudnai Péter úgy véli: a bőrrák esetében bebizonyosodott, hogy az igen szigorú, tíz mikrogrammos határ sem biztosít védelmet. Tehát ha valaki évtizedeken át ilyen vízzel mosakszik, akkor nő a bőrrák kialakulásának kockázata. A kutató szerint a hólyag- és vesedaganatok esélyszámai az ötven
mikrogrammos értéknél jelentenek erős kockázatot, itt a tizes érték tehát megfelelő lenne. Tüdőrák esetében a vizsgálat még folyik – mondja Rudnai doktor.

Kockázatos mellékhatás