hetilap

Csillag István, Bauer Tamás, Mihályi Péter, Bokros Lajos

Konkrét javaslataik között szerepel egyebek mellett az áfa egységesen 20
százalékra történő emelése; a fogyasztói ártámogatások csökkentése (a gázár
esetében ez lehetővé tenné, hogy csak a rászorulóknak jusson támogatás
energiacsekk formájában); valamint az egészségbiztosítási járulék 4 százalékról
8 százalékra történő emelése. A négy gazdasági szakértő az egészségügy reformja
kapcsán a több-biztosítós modell bevezetése mellett érvel, kiemelve, hogy ez nem
jelenti azt, hogy bárki kiesne a biztosítási rendszerből, vagy azt, hogy
különválna a tehetősek és a szegények egészségügyi ellátása. Ami az adórendszer
reformját illeti, a szerzők szerint a személyi jövedelemadó rendszerében
mindenféle kedvezményt meg kell szüntetni, és ha az szja egykulcsossá válik,
akkor egy komoly mértékű ingatlanadót kell bevezetni, ami sokkal jobban megfelel
a társadalmi szolidaritás követelményeinek. Az szja és az ingatlanadó 100
százalékban a települési önkormányzatok bevétele kell hogy legyen, és így mód
lesz az iparűzési adó azonnali megszüntetésére – írják.

„Magyarország elsüllyed, ha a reformok elmaradnak” – ezt már Demján Sándor, a
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke jelentette ki.
Szerinte szeptemberig kiderül, a „bulik országa” vagyunk-e. Úgy látja,
Magyarország előtt két alternatíva áll: első esetben a külföld leírja
Magyarországot, megindul a tőkekivonás, a pénz és a szakképzett munkaerő
elvándorol; a második lehetőség pedig az, hogy a kormány rendbe teszi a
költségvetést, és végrehajtja a valódi reformokat annak érdekében, hogy
Magyarország felvegye a ritmust, versenyképes legyen. „Most meg lehet csinálni
Magyarországot” – tette hozzá. Úgy véli, ha az Európai Unió nem fogadja el
szeptemberben a magyar konvergenciaprogramot, az állampapírokban lévő forró
pénzek elhagyják az országot, és a piacok leírnak minket. Ebben az esetben az
euró ára elérheti a 400 forintot, és Magyarország elbúcsúzhat a remélt uniós
támogatásoktól is.

Demján Sándor szerint a kormánynak és az ellenzéknek rögzítenie kell az euró
2010-es bevezetésének szükségességét, a költségvetési hiány csökkentését, az
egészségügy reformját, valamint azt, hogy 2010-re a bérköltség egyharmada
helyett annak kétharmada marad a munkavállalók zsebében. Ehhez radikálisan kell
csökkenteni az államot, például az önkormányzatoknál a mai alkalmazottak
kétharmada is elegendő lesz a VOSZ szerint. Demján egyébként a 200 ezer forintos
minimálbért tartaná kívánatosnak, de ehhez Magyarországnak el kell érnie a régi
uniós államok egy főre jutó bruttó hazai termelése (GDP) 80 százalékát.

Az eddig nyilvánosságra került megszorítási tervezetek szerint a kormányzat
300-350 milliárdos költségvetési kiigazításra készül ebben az évben. Az
elképzelések között szerepel a középső, vagyis a 15 százalékos áfakulcs 20
százalékra történő emelése, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó, vagyis az
eva emelése ugyancsak 15-ről 20 százalékra. Ami a kiadások csökkentését illeti,
öt százalékkal lefaragnák a központi költségvetési intézmények költségvetését,
és befagyasztanák a köztisztviselői béremelésre létrehozott alapot. Szóba került
a gyógyszerár-támogatások csökkentése is.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek