Kontinensünkön természetesen továbbra is Nagy-Britannia számít az USA
legfontosabb szövetségesének, míg régiónkban Lengyelország atlantizmusa –
függetlenül az éppen hatalmon levő kormánytól – töretlen, és ezt a társadalom
túlnyomó többsége támogatja. Mára Magyarországon is teret nyert az
Amerika-ellenesség, ami nagyrészt tájékozatlanságból, illetve rosszul
tájékozottságból fakad.
Másfelől azt sem gondolom, hogy csupán a véletlennek, mondjuk az ukrajnai út
elhalasztásának köszönhető Bush látogatása. Az 1956-os forradalom annak idején
mélyen megérintette Amerikát, és ez még a mai elnökre is hatott. Fontos
szempont, hogy hazánk döntötte fel az első dominót a kommunista rendszer
összeomlásakor: Bush elnök látogatása egyszerre volt tisztelgés az 1956-os és az
1989-es események előtt.
Az 56-os eseményeknél maradva, többen is sérelmezték, hogy Bush nem kért
bocsánatot a „be nem avatkozásért”. Valóban elvárható lett volna ez az elnöktől?
– Egy dolgot nem szabad elfelejteni: nem az USA támadt hazánkra, nem ők
erőltették ránk az elnyomó rendszert, a bocsánatkérés így szovjet, illetve orosz
részről volt indokolt, és ezt Gorbacsov, Jelcin, illetve valamilyen formában még
Putyin szájából is hallhattuk. Az Egyesült Államok 1956-ban tehetett volna
néhány dolgot Magyarországért, de háborút nem indíthatott. Ha megtette volna, ma
nem élnénk. Egyébként a Citadellán elhangzott egy mondat – „tanultunk az önök
példájából és megfogadjuk, hogy amikor az emberek kiállnak a szabadságukért,
Amerika mellettük fog állni” –, amit finom önkritikaként lehet értékelni.
Nagy visszhangja volt Sólyom László emberi jogokra vonatkozó kérdésének. Mi a
véleménye Sólyom témafelvetéséről?
– Az ilyen nehéz kérdések tárgyalásakor a szövegösszefüggés és a megfelelő
hangnem a fontos. Bízom abban, hogy a nemzetközi jog fontosságára történt
hivatkozás nem váltott ki ellenérzést az amerikai elnökből. Véleményem szerint
nem nekünk kell kioktatni az elnököt, van elég bírálója az amerikai
külpolitikának.
Több külföldi lap mégis azt emelte ki, hogy a magyar köztársasági elnök
milyen „bátran szállt szembe” az amerikai elnökkel
– Azok a lapok, melyek eddig is kritikus szemmel nézték Amerika
külpolitikáját, és elsősorban a közel-keleti szerepvállalását, most örömmel
regisztrálhatták, hogy itt is – valamilyen formában, de – bírálat érte Busht. Én
nagyobb jelentőséget tulajdonítok azonban annak, hogy az eseményről sok
tudósítás született, hazánkra a szokottnál nagyobb figyelem irányult. A
látogatás előre felhívta a világ figyelmét az 1956-os forradalom idén októberben
esedékes 50. évfordulójára. A mértékadó lapok általában akkor szoktak tudósítani
egy ilyen eseményről, ha valamilyen botrány vagy legalábbis szokatlan dolog
történik. Egyes újságokban még a látogatás után néhány nappal is jelent meg cikk
az eseményről, bár igaz, ez arról szólt, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentése
Táncsics börtönének visszaadásáról lehet, hogy nem fedte a valóságot.
2006. 06. 30. (X/26)
