A rendőrök azért álltak ott, mert a randalírozók két nappal korábban szétverték a fél belvárost. Komolyan gondolja, hogy a miniszterelnök nem engedte, hogy a sortűz áldozataira emlékezzenek?

– Ez nem a hatalom szándéka volt. A baj az volt, hogy a hatalom ezzel az egésszel nem foglalkozott. Pedig 1956. október 25-e, a véres csütörtök híre szinte az egész világon elterjedt, és gondolni kellett volna arra, hogy a hozzátartozók, a barátok és az elhurcoltak ott lesznek, ők mindenképpen koszorúzni akartak. Meg tudták volna oldani, hogy a tömeg távol maradjon, de az, hogy egy vezető sem mehetett oda, ez már gyalázatos.

Mire gondolt, amikor a Hír televízióban 56-os hősként ünnepelték a Szabadság-téri ostromlókat?

– Tény, hogy az 1956-os forradalom nagyon hasonlóképpen tört ki. Az éjszaka megszületett pontokat a Műszaki Egyetem ifjúságának nem engedték a rádióban bemondani. Benke Valéria átvette ugyan a pontokat, de nem közölte. Ebből forradalom lett 1956-ban.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

A legyőzhetetlen forradalom

A magyar nép volt az egyetlen, aki az 1945 utáni hatalmi struktúrát megkérdőjelezve fegyverrel szállt szembe a szovjet birodalommal Európában. Az 1956-os forradalom és szabadságharc világesemény volt, az egyidejűleg zajló szuezi háború sem homályosította el. A Dávid és Góliát küzdelmének képzetét keltő összecsapás máig pozitívan befolyásolja a magyarokról alkotott külföldi képet. Alighanem világszerte ez a magyar történelem legismertebb eseménye. (2017. 10. 20.)

Mészáros István László / Háttér

hetilap

‘56 egy párizsi gyermek szemével

1956-ban tízéves voltam. Pont ez az a kor, amikor az események mélyen belevésődnek az ember emlékezetébe. A bátyám éjjel épp egy tüntetésről tért haza, amely a francia kommunista párt és a L’Humanité kommunista lap székhelye előtt zajlott, édesapám viszont dühösen dobott ki két L’Humanité-árust, akik az eső elől a kapualjba húzódtak be. A lap, megfeledkezve a lengyel események megítélésében egy héttel azelőtt elkövetett hibájáról, ismét hamisan értékelte a helyzetet: a magyar felkelőket mint a hitleri hadsereg volt szövetségeseit becsmérelte. (2012. 10. 26.)

Pierre Waline / Háttér

hetilap

Megverték a kommunisták, elszökött 1956-ban, majd hősi halált halt Vietnámban - egy miskolci fiú kalandos élete

Tóth Bertalan 1937. július 23-án született a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Emődön. A család szerény anyagi lehetőségek mellett élte mindennapjait, jobbára földmunkából tartották fenn magukat. A második világháborúban az apát elvitték katonának, így a két fiúgyermek – Bertalan és Béla – átmenetileg apa nélkül maradt.

Hajagos Csaba / Háttér

hetilap

Nagy Imre, mítoszok nélkül: a forradalom vagy a kommunizmus mártírja volt?

Nagy Imre halála után 31 éven át jószerivel a nevét sem lehetett kimondani. A rehabilitálása és újratemetése óta újabb 32 év telt el, közben számos életrajz is napvilágot látott a mártír miniszterelnökről. A legújabb kötet A Nagy Imre mítosz – Mese a jó kommunistáról címet viseli. (2021.06.18.)

Morvay Péter / Hit és értékek