– A jelenlegi erőfitogtatás nem új keletű, a Nizzai Szerződéssel van
összefüggésben, mivel az nagyobb súlyt ad a kisebb országoknak a nagyokkal
szemben. Ez igen kedvező feltételeket hozott Lengyelországnak, mely jelenleg
huszonhét szavazattal rendelkezik, nem úgy, mint a népességét tekintve kétszer
akkora, de csak huszonkilenc szavazattal bíró Németországnak. Tehát a szavazati
arányok megtartása jelentős nemzeti érdekké vált. A kormány által képviselt
„kemény” álláspont pedig mindent egybevetve Lengyelország pozícióit erősíti. A
rólunk kialakult igen negatív képből a kormány igyekszik előnyt kovácsolni
azzal, hogy legalább elmondhatja, sikerült egy előnyösebb üzletet kötni. Ha már
mindenki úgy látja, hogy „mi vagyunk az osztályban a rossz fiúk”, akkor miért ne
menjünk el a végletekig? Ennél borzasztóbb imázsunk már úgysem lehet.
Miként vélekednek a lengyelek erről a konfrontatív politikáról?
– A jelenlegi kormány talán azért is engedheti meg magának ezt a stílust,
mert a lengyelek többsége közismerten EU-párti. Az Eurostat adatai szerint a
lengyelek a leglelkesebb támogatói az „európai projektnek”. Ennek nyilván oka a
kohéziós alapokból beáramló óriási pénzek és a külföldi munkavállalás
lehetősége. A lengyelek többsége vélhetően sikerként éli meg az EU-csúcs
eredményeit. A megegyezéssel Kaczynski miniszterelnöknek sikerült „határozott,
de kompromisszumra képes” vezetőként felállnia a tárgyalóasztaltól.
Mennyire megosztott a kérdésben a lengyel politikai elit?
– Ezt nehéz röviden elmagyarázni, mivel a pártok igyekeztek kevéssé
karakteres álláspontot képviselni az unióval kapcsolatban. Ennek egyik oka
lehet, hogy az előző választásokat elvesztő baloldal a mai napig nem tudott
felállni. Bár annak idején a Nizzai Szerződéssel szemben voksoltak, és
mind-végig kritizálták a jobboldali Kaczynski-kormány EU-politikáját, most
nyilván ők is örülnek a megállapodásnak. A jelenlegi felemás helyzetben a
kormány igyekszik minden Brüsszel felé vezető hidat felrobbantani maga mögött.
Egy híd nem robbant fel, és ennek természetesen még a baloldal is örül.
Vajon ezzel a Kaczynski ikerpár népszerűsége növekedett?
– A helyzet az, hogy jelenleg nem az Európai Unióhoz fűződő viszonyunk a
legfontosabb belpolitikai kérdés, persze nem is lehet túl nagy politikai tőkét
kovácsolni ma európai programokkal. Sokkal inkább helyi ügyekben exponálják
magukat a pártok. Azt azonban mondhatjuk, hogy a találkozó fő nyertese Kaczynski
miniszterelnök. Sokan úgy látják, hogy a keményebb kiállás rövid távon ugyan nem
tesz népszerűbbé, ugyanakkor kézzelfogható előnyökhöz juttatja Lengyelországot.
2007. 06. 29. (XI/26)
