hetilap

Igaz ugyan, hogy a tavalyi évhez képest idén kevesebb külföldi látogatott
hozzánk, öröm az ürömben viszont, hogy a nyitva álló lehetőségekkel magyar
turisták éltek helyettük. „Az első hét hónap adatai azt mutatják, hogy tovább
folytatódott a korábbi tendencia: a vendégéjszakák száma minimális mértékben
növekedett, ami ennek a belföldi forgalomnak tudható be, ugyanis a külföldiek
száma 2-3 százalékkal csökkent” – mondta el érdeklődésünkre a Magyar
Szállodaszövetség titkára.

Kovács István kiemelte, hogy ebben a „lemorzsolódásban” jelentős szerepe volt az
elmúlt év végi zavargásoknak, amelyek következtében a budapesti szállodák
forgalma az első negyedévben érezhetően elmaradt a megszokottól. A külföldi
forgalom csökkenése egyébként – tette hozzá – az uniós csatlakozásunkat kísérő
2004-es, 2005-ös „boom” óta folyamatosan tapasztalható. Az elmúlt hónapokban
nemcsak a szélsőjobbos „országimázs-építés”, hanem például a forint erősödése is
ebbe az irányba hatott, hiszen ma például egy német vendég 20 forinttal
kevesebbet kap egy euróért, mint tavaly ilyenkor. A titkár pozitívumként
említette, hogy a keleti országrészben – vélhetően Románia uniós csatlakozása
folytán – erősödött a külföldi forgalom, amiből elsősorban Hajdúszoboszló,
Debrecen és Gyula tudott profitálni.

A belföldi vendégek számának növekedésével kapcsolatban Kovács István
rámutatott: az elmúlt években bővültek és egyben javultak is a szállodai
szolgáltatások, továbbá egyre elterjedtebb az üdülési csekk. Ezekből az
utalványokból az idei első félévben kétszer annyit váltottak be a szállodákban,
mint az előző év azonos időszakában.

A magyar turistáknál még mindig a horvátországi szigetek és a horvát partvonal a
sláger, második helyen pedig Görögország szerepel – tájékoztatta lapunkat Bánki
Márton.

A Vista Utazási Csoport marketing- és PR-igazgatója szerint ezeken az
üdülőhelyeken rengeteg apartman jellegű szállás van, ahová részben busszal és
autóval mennek a magyarok, ám egyre többen választják a repülőt. A harmadik
legkedveltebb úti cél Olaszország keleti partja, és újabban Toszkána térsége, a
dobogóról lecsúszva, negyedik helyen pedig a spanyolországi Mallorca áll. Az úti
cél megválasztásában elsősorban az ár-érték arány játszik szerepet a
magyaroknál. Elsősorban nyaralást keresnek, ahol gyerekekkel együtt lehet
kikapcsolódni, másrészt szerencsére egyre többen igényelnek valamilyen
kulturális élményt, például városlátogatásokat is. Míg Horvátországban
elsősorban az apartmanokat, addig Spanyolországban már szinte csak a szállodákat
keresik honfitársaink. Bánki Márton információi szerint most éppen 80 ezer
magyar tartózkodik az adriai térségben, így kiszámolható, hogy egy nyári idény
alatt Horvátországban mintegy 400 ezer magyar fordul meg.

Egy magyar család átlagosan 118 969 forintot szán nyaralásra, ami csaknem 17
ezer forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Tavaly év elején pedig még a
fejenkénti 170 ezer forintot sem sajnáltunk ugyanerre. A negatív tendencia
egyértelműen a megtakarítások szűkülésével, a reáljövedelem stagnálásával,
illetve lassú növekedésével függ össze. Az utazást tervezők 64 százaléka ezért
magyarországi programokat tervez, átlagosan három fő részvételével és 6,21
éjszakás távolmaradással. Ami a helyszíneket illeti, még mindig a Balaton a
legnépszerűbb célpont, hozzá képest a többi körzet csak sereghajtónak
tekinthető. Aki megteheti, hogy elhagyja a szülőföldet, az legalább egy hetet
szeretne távol tölteni – főleg európai országokban. Vagy az árrés, vagy a
kultúra számlájára írható, hogy a háztartások mindössze negyede veszi igénybe
utazásszervező vagy utazásközvetítő közreműködését a nyaralás előkészületei
során.

A Vista PR-igazgatója is azt tapasztalja, hogy egy 3 fős család nyaralása 10
napra 250 és 600 ezer forint körül mozog, és mivel a hazai lehetőségek közül
elsősorban az év bármely más szakában is élvezhető wellness-hétvégék jöhetnek
szóba, a nyári idényben inkább egy külföldi úti célra, mondjuk valamelyik
közelebbi tengerpartra esik a választás.

A Chemol Travel munkatársa, Földi Katalin azt állítja, hogy azért az egyhetes,
maximum tíznapos kinttartózkodás a kedvencünk, mert amellett, hogy sok helyen
nehézkes egyszerre kivenni az éves szabadságot, a repülős nyaralások jó része ma
is charterjáratokkal zajlik, amelyek többsége hetente indul. Ráadásul a magyar
üdülési szezon más európai országokhoz hasonlítva nálunk rövidebb. A repülős
utak közül Görögország, Olaszország, Törökország, Tunézia tengerpartjai a
legnépszerűbbek, és egyre inkább rákap a nagyközönség az úgynevezett
Fly-and-drive programokra, amelyek lehetővé teszik, hogy a reptéren felvett
autóval és a választott útvonalon előre lekötött szállásokkal egyéni módon
ismerkedjenek az adott ország látnivalóival.

Feltörekvőben van Montenegro az Adriatica Travel munkatársa szerint. Horváth
Viktória úgy érzékeli, hogy mind ott, mind Albánia esetében versenyképes árakkal
találkozhatunk, és a tőkeerős befektető cégeknek köszönhetően a tengerpartok
körzetei sikeresen zárkóznak föl a balkáni országok színvonalára.

„Az anyagi megfontolás mindig is lényeges tényező volt az utazástervezésben, és
ez a folyamat az idén tovább erősödött. Úgy tűnik, az idei év a visszafogott
költekezés jegyében telik. A befizetett részvételi díjak átlagosan 100-120 ezer
Ft/fő körül mozognak” – meséli Zám Tibor, a Best Reisen utazási iroda
cégvezetője, aki szerint a charteres üdülési piac összesen körülbelül 300 ezer
magyar utast jelent a világ tájaira, ami rendkívül alacsony szám. A magyarok
jelenléte alig észrevehető a fő turisztikai desztinációkban, a vendégforgalom
ezrelékeiben mérhető. Mint mondja, a tapasztaltabb utazók többet költenek az
elhelyezésükre és az ellátásra, mert ez megtérül a helyszíni kifizetésekben.

Földi Katalin tapasztalatai szerint az utazásról való döntések egyre közelebb
vannak a tényleges elutazás dátumához, sokan a szezon kétségtelen túlkínálata
miatt a döntést az utolsó percre halasztva, főleg anyagi okokból kivárják a
„legutolsó, legkedvezőbb” akciós árakat. Ez pedig magába foglalja annak
kockázatát, hogy a választott időpont egybeesik más országok turistái számára is
kedvelt időszakokkal, vagy éppen a célország lakosságának szabadságolásával.
Magyarán, minél később döntünk az utazás időpontjáról, annál kisebb az esély,
hogy a választott szállodában tölthetjük a vakációt.

A Magyar Turizmus Zrt. tájékoztatása szerint a külföldi vendégéjszakák 3
százalékkal csökkentek az idén, miközben a belföldiek több mint 5 százalékkal
növekedtek.

A külföldiek esetében a tendencia mögött a német és a brit vendégek
„lemorzsolódása” áll – mondta el lapunknak Szűcs Balázs, a Magyar Turizmus Zrt.
marketingigazgatója. „Németországból hagyományosan sok turista érkezik hozzánk.
Jellemző, hogy a további visszaesést mutató idei első félévben is a négymillió
külföldi vendégéjszaka egynegyedét ők töltötték el nálunk. Az utóbbi években
azonban a kínálatunk és a kereslet is átalakult. Magyarországra régebben nagy
számban jött a német alsó-középosztály üdülni, elsősorban az alacsony árak
miatt. Időközben azonban a korábbi vendégek más olcsóbb úti célt találtak,
illetve találnak maguknak, a Zimmer Frei-szerű, alacsony színvonalú
szolgáltatások száma pedig csökken” magyarázza Szűcs Balázs. Ami a briteket
illeti, náluk egyszerűbb okok állnak a háttérben: az egyik „fapados”
légitársaság tavaly év végével megszüntette newcastle-i és bristoli járatát. „A
brit turistaforgalom szoros összefüggésben áll a légi közlekedés kapacitásával.
Abban bízunk, hogy ősszel ezen a téren javul majd a helyzet, hiszen egy másik
szolgáltató több szigetországi városból is indít majd járatokat” – mondja a
marketingigazgató. Hangsúlyozza: a turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a
légi közlekedés bővítése, azon belül is a régiók szerepének erősítése.
Nyugat-Európában gyakran még kisvárosoknak is saját repülőterük van, amely
összeköttetést jelent a kontinens nagyvárosaival.

A külföldiek számára egyébként a legvonzóbb program nálunk a városlátogatás –
elsősorban Budapest és környéke kedvelt. Sokan érkeznek továbbá gyógyfürdőink,
illetve wellness-szolgáltatásaink miatt. Szűcs Balázs kérdésünkre elmondta,
kitörési lehetőség leginkább az úgynevezett örökségturizmusban lenne. Ennek
lényege, hogy kulturális, épített, gasztronómiai, zenei, népművészeti
örökségünket, vagyis egyéni arculatunkat mutatjuk meg a világnak.

A külföldi turisták Magyarországra csábításában a Magyar Szállodaszövetség
titkára szerint a minőségé kell legyen a főszerep. „Rengeteg dolog befolyásolja,
hogy egy vendég kellemes szájízzel távozik-e egy országból, illetve városból.
Milyen a közlekedés? Tiszták-e a közterek? Hogyan szolgálják ki az étteremben?
Becsapják-e? Ezek nem új dolgok, de csak akkor tudunk talpon maradni a
nemzetközi versenyben, ha ezeket komolyan vesszük” – hangsúlyozta a szakember.

A „vendégszeretetnél” maradva a külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmények
között messze az első helyen állnak a vagyon elleni cselekmények, azon belül is
a lopás. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint idén az
első félévben mintegy 2500 vagyon elleni ügyben intézkedtek a rendőrök, ezen
belül 1900 volt a lopás. A számok azt mutatják, hogy az előző év azonos
időszakához képest a bűncselekmények száma érdemben nem változott. Előrelépés
ugyanakkor, hogy megszűntek az autópályákon korábban gyakorta előforduló
„trükkös lopások”, amikor egy valótlan okra, például defektre hivatkozva
állítják meg az autósokat, akiket azután kifosztanak. „Az Autópályarendőrség
működése óta ezek az ügyek elfogytak. Vigyázni azonban továbbra is érdemes:
havonta több alkalommal is előfordul, hogy a parkolóban megálló, lezáratlan
autókból értékeket tulajdonítanak el. A másik jellemző módszer, hogy az elkövető
pénzváltásra kéri a pihenőhelyen tartózkodó autóstársát, majd a tárcáját vagy a
pénzét a kezéből kikapva elmenekül” – mondta el Vass Tamás százados, az
Autópályarendőrség munkatársa. (Összeállították: Sebestyén István, Szobota
Zoltán, Vígh Gábor)

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek