„Manapság világszerte ipari méretekben zajlik a prostitúció, amely a nők és
gyermekek szexuális kizsákmányolásán alapul. Pontosabban azon az általános
tévképzeten, hogy egy férfi a pénzéért kibérelhet és használhat egy nőt vagy egy
gyermeket. Ez egy olyan bűncselekmény, amely súlyosan sérti az emberi és női
jogokat” – mondta lapunknak Betlen Anna közgazdász, jogvédő. Amerikai és európai
kutatások kimutatták: a prostituálttá válás átlagosan 13-14 éves korban
következik be. Ezért nem lehet „önkéntesnek”, pláne „munkának” nevezni a
szexuális rabszolgasággal egyenértékű prostitúciót, melynek során a nőket és
gyerekeket jószágok módjára adják-veszik az emberkereskedők és a futtatók. A
prostitúciót, illetve az utánpótlást biztosító emberkereskedelmet mindenhol
maffiák működtetik, akik főleg álláshirdetéseken keresztül toboroznak. Még az a
kevés nő, aki tudatosan vállalja is ezt a „pályát”, vagy a luxusprostituáltak
szűk rétege sem sejtheti előre, milyen megaláztatásokon és borzalmakon fog
keresztülmenni. „Az is téves vélekedés, hogy a prostitúció elsősorban az
aberrált, magányos férfiak igényére épülne. Legalábbis a magány biztosan nem
igaz – tette hozzá Betlen. – A kutatások szerint ugyanis a kliensek derékhadát
mindenhol a 30–50 év közötti, családos, középosztálybeli férfiak adják.”
„Egy kövér, szivarozó disznóhoz kerültem, aki mindenféle mocsokságra
kényszerített – írja le visszaemlékezéseiben a megvásárlását egy szociális
munkás, aki 13 éves korától 20 éves koráig maga is prostituált volt. – Rövid
úton közölte a feltételeit: a drogot tőle kell vennem, a szobáért naponta
fizetnem kell, ugyancsak tejelnem kell a védelemért, valamint bizonyos
százalékot le kell adnom a kliensek után is. Nem maradt sok nekem. Persze mindez
az én védelmem érdekében történt. Ha már a védelemről beszélünk, több verést
kaptam a stricitől, mint a kliensektől. A kliensekről is van azért néhány
szavam: tuskó pénzeszsákok, akik már nem tudnak jobb szórakozást kitalálni
maguknak. Voltak egyetemi oktatók és jogászok is, akik rosszabbak voltak a
legutolsó melósnál is.”
2007. 10. 11. (XI/41)
